Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 73 — a hagyatékok tárgyalása főszolgabíróra bízandó, miután a helyszínén eszközlendő hagyaték, tárgyalásának vezetésével kivételesen a főszolgabírónak megbízása az 1886. évi VII. t.-cz. 30. § 2-ik bekezdése szerint esetről-esetre történhetik, a gyámhatóság indokolt s a kir. közjegyzőnek is kézbesítendő végzésével, a mennyiben a helyszínén tartandó hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők kellő gyorsasággal el nem végezhetnék, vagy ha a kir. közjegyző, illetve a járásbíróság székhelye az örökhagyó utolsó rendes lakásától 20 kmt. meghaladó távolságra esik és a két hely közt vasút, vagy hajózható folyó a közlekedést nem könnyíti; miután továbbá oly hagyatékoknál, a melyek az idézett 31. § értelmében a közjegyző székhelyén vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbíróság területére terjed ki, a járásbíróság székhelyén is tárgyalhatók, ezek tárgyalása a főszolgabíróra csak az esetben bizható, ha az árvaszék örökösödési eljárás vezetésében egyes, concret ügyben a kir. közjegyző részéről indokolatlan késedelmet tapasztal s a miatt attól a megbízást az 1886. évi VII. t.-cz. 34. §-a alapján azon ügyben elvonja. A községi elöljárók hagyatéki ügyekben a gyámhatósági megbízás alapján eljáró kir. közjegyzők idézvényeinek gyors és díjtalan kézbesítéséről gondoskodni kötelesek. Az ily kézbesítések az 1877. évi XX. t.-cz. 170. §-ának 10. pontjában jelölt gyámügyi teendők lévén, azok teljesítése a közgyám feladatává is tehetők. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 4147. sz. határozata: A hagyatéki ügyek tárgyalásával megbízott kir. közjegyzők által ezen ügyben kibocsátott idézvényeknek a községi közegek által haladéktalanul eszközlendő kézbesítése iránt kiadott rendelkezését a közigazgatási bizottságnak, mely reudelkezés ellenében Ballá Sándor, felső-eőri községbiró felszólamlással élt, a felszólamlás elvetésével helybenhagyandónak, és ehhez képest kijelentendőnek találom, hogy a községi elöljárók, a hagyatéki ügyekben gyámhatósági megbízás alapján eljáró kir. közjegyzők idézvényeinek gyors és díjtalan kézbesítéséről gondoskodni tartoznak éppen ugy, mintha azon idézvény a megyei árvaszék vagy a szolgabíró által közvetlenül bocsáttatott volna ki. Mert a kir. közjegyző gyámhatósági megbízáson alapuló eljárása körében, e megbízó gyámhatóság közegének tekintendő, s a részéről hagyatéktárgyalási ügyekben kibocsátott idézmények kézbesítése a községek megterheltetése nélkül is eszközölhető annálfogva, mert a kézbesítés eszközlése az 1877. évi XX. t.-cz. 170. §-ának 10. pontjában jelölt gyámügyi teendők közé sorozottan a községi közgyám feladatává is tehető. A községi elöljáróság valamely hagyaték tárgyalásával, az 1877. évi XX. t.-cz. 171. s 246. §-aiban foglalt eseteket kivéve, meg nem bizható. Hagyatéki tárgyaláshoz a fél csak személyes vagy meghatalmazással ellátott képviselő általi megjelenésre kötelezhető. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 17,432. sz. határozata : Néhai P. T. hagyatéki ügyében a k—i kir. járásbíróság és K. város árvaszéke közt felmerült vitás kérdés iránt a következőket jelentem ki: A szóban forgó hagyatéki ügyben a nevezett árvaszék által követett eljárást, mint törvénybe ütközőt, egész terjedelmében hatályon kívül helyezem és rendelem, hogy K. város árvaszéke a szóban forgó hagyatékot az 1886. évi VII. t.-cz. 30. §-a szerint a kir. közjegyző által tárgyaltassa le. Mert a szó-