Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 693 — nak a méreg által eszközlendő elpusztításából származható károkért és veszélyekért felelőssé teendő. A kiszolgáltatandó méreg megőrzését illetőleg az 1869. évi június hó 2-én 2789. szám alatt kibocsátott körrendeletemben foglaltak lesznek szem előtt tartandók; megjegyzem még, hogy a mérget az erdőtiszt tartozik maga kitenni és ismét beszedni és hogy a méreg künhagyása márczius hó 15-ike után szigorúan tiltva van. A hivatalból való vadászatok a közigazgatási bizottság által a belügyminiszter előzetes kikérése mellőzésével engedélyezendők. A vaddisznók kiirtására, a hivatalból való vadá zat engedélyezése előtt a terület tulajdonosa vagy bérlője felszólitandó. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 42,212. sz. határozata: Jelentése nyomán, melylyel a morvái és szomszédos erdőségekben elszaporodott vaddisznók pusztítása czéljából engedélyezett hivatalból való vadászatra vonatkozó határozat jóváhagyás végett bemutattatott, válaszolom a vármegye közigazgatási bizottságának, hogy a hivatalból való vadászatok engedélyezésére vonatkozó határozatok hozzám, az 1883. évi XX. t.-cz. 19. §-a értelmében indokolt jelentés kíséretében minden egyes esetben bemutatandok ugyan, azonban az ilyen határozatok jóváhagyásomat törvény szerint nem igénylik. A bemutatott határozat indokából, melyben az 1876. évi XLIV. t.-cz. 1. §-ára történik hivatkozás, figyelmeztetnem kell a (czimet), hogy a hivatkozott törvény, valamint annak alapjául szolgáló 1872. évi VI. t.-cz. az 1883. évi XX. t.-cz. által hatályon kivül van helyezve. Egyúttal megjegyzem, hogy az 1883. évi XX. t.-cz. 13. §-ának második kikezdése értelmében azon területek tulajdonosai vagy bérlői, a melyekre nézve az elszaporodott vaddisznók kiirtása czéljából a hivatalból való vadászat szándékoltatik elrendeltetni, a vaddisznók kipusztitásának eszközlésére záros határidő alatt figyelmeztetendők lévén, jövőre a vaddisznók elpusztítása czéljából tartandó hivatalból való vadászatok engedélyezésénél, a törvény eme most figyelmen kivül hagyott rendelkezése is szigorán betartandó lesz. Egy tagban legalább 50 holdat tevő s egymással területi összefüggésben levő földbirtokok tulajdonosai, a mennyiben ezen területek együttesen legalább a 200 holdat megütik, a vadászat önálló gyakorlására egyesülhetnek ugyan, de az ilyen egyesülés utján alakult önálló vadászterületek bérbe nem adhatók. A m. kir. belügyminiszter 1883. évi 52,078. sz. határozata: Az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ának 3. pontja az egy tagban legalább 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosainak egymással összefüggő földjeikre nézve megadja ugyan azon jogot, hogy amennyiben ezen területek legalább a 200 holdat megütik, a vadászat önálló gyakorlására, de csakis erre egyesülhessenek, de az ilyen, csak egyesülés utján alakulhatott önálló vadászterületek bérbe nem adhatók, mert a törvény akkor, a midőn az ilyen kisebb területekre a vadászati jog gyakorolhatására való egyésülést megengedte, csakis a kisebb iöldbirtokokkal szemben gyakorolni kivánt azon méltányossági tekintetből intézkedett, hogy igy ezeknek is megadassék a mód, a vadászati jognak 200 holdnál kisebb, de legalább 50 holdat tevő s egymással területi összefüggésben levő saját birtokukon való önálló gyakorlására azon esetben, ha az igy egyesitett földbirtokok legalább is oly terjedelemmel birnak, mint a melyet a törvény a vadászat önálló gyakorlásának feltételéül megállapított.