Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 685 — lehet máskép, mert ha a kártérítés fejében csak az érték- és árszabályokban kitüntetett, többnyire csekély összeget képviselő kártérítési összegek ítéltetnének meg, a birtokos oly esetekben, midőn pl. a legelőállatok egész erdei csemetekerteket, vagy fiatal ültetvényeket tesznek tönkre, tényleges kárának csak egy igen csekély részéért nyerhetne kárpótlást. Hat éven aluli sarjerdőben való tilos legeltetés által elkövetett kihágás az erdőtörvény 100. §-a értelmében nem háromszoros, hanem csak kétszeres pénzbüntetéssel sújtandó. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 37,142. sz. határozata : A háromszoros összegre való felemelésnek csak oly esetekben van helye, a midőn az erdei legeltetés hat éven aluli mesterséges ültetvények, vagy ez idei vetések közt avagy faiskolában történt. Községi bíráskodással megbizott városi kerületi kapitány, tekintettel az 1879. éri XXXI. t.-cz. 125. §-ában hivatkozott 1877. évi XXII. t.-czikk 7-ik §-ának azon rendelkezésére, mely szerint a községi bíráskodással megbizott közegeknél az előirt esküt az elöljárói eskü pótolja, az erdei kihágási ügyekben való biráskodhatás czéljából ujabb esküt letenni nem tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 46,579. sz. határozata : A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz iutézett és a nevezett miniszter ur által hozzám áttett azon főispáni felterjesztésére, melyben felvilágosítást kér az iránt, hogy a város mezőrendőri alkapitány s közönségesen úgynevezett negyedik kerületi kapitány, ki a hozzá beosztott külsőségekben mint községi bíró működik, az erdei kihágási ügyekben való biráskodhatás végett az 1879. évi XXXI. t.-cz. 125. §-a értelmében az 1877. évi XXII. t.-cz. 7. §-ában előirt esküt letenni tartozik-e? vagy pedig mint különben is községi bírónak hivatali esküje elegendő-e arra nézve, hogy ennek alapján elsőfokulag az erdei kihágási ügyekben biráskodhassék ? a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg válaszolom, hogy a városi kerületi kapitány, ki a városi szervezési szabályrendelet alapján a községi bíráskodással megbízva van, ezen minőségnél fogva, tekintettel az erdőtörvény 125. §-ában hivatkozott 1877. évi XXII. t.-cz. 7-ik §-ának azon rendelkezésére, mely szerint a községi bíráskodással megbizott közegeknél az előirt eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja, az erdei kihágási ügyekben való biráskodhatás czéljából ujabb esküt letenni nem tartozik. A szabad használatra kijelölt erdőrészből kivágásra nem engedélyezett és meg nem bélyegzett magfáknak levágása nem erdei falopást, hanem az erdőtörvény 108. §-ában körülirt faizási jcg túllépte által elkövetett kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 37,593. sz. határozata : A B—n György és társai ellen indított erdei kihágási ügyet a vármegye erdei kihágási másodfokú bíróságának jelentésével hozzám felterjesztett ügyiratok alapján felülvizsgálván, a S. járási főszolgabírónak ezen ügyben hozott Ítéletét, valamint az erdei kihágási másodfokú bíróságnak az elsőfokú határozatot helybenhagyó másodfokú ítéletét törvényben gyökerező