Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 682 — Az erdőrendészeti áthágás miatt kiszabott pénzbüntetés el nem engedhető. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1888. évi 3768. sz. határozata: H. város tanácsa, közvetlenül hozzám intézett s 1887. évi augusztus hó 13-án kelt folyamodványára, melyben az 1886. évi 60,209. sz. a. hozott határozatommal kiszabott pénzbüntetés elengedését kéri, értesítendő: hogy tényleg elkövetett, szabályszerű eljárás utján megállapított erdőrendészeti áthágás miatt, a törvény alapján végérvényes Ítélettel kirótt büntetést el nem engedhetek. 3. Erdőrendészeti hatósági hatáskör és kihágás. a) Kilbágási ügyehben. Erdei kihágás miatt büntető eljárásnak az 1879. évi XXXI. t.-cz. 82. §-ának rendelkezése értelmében csak a sértett fél panaszára van helye s más illetéktelen félnek feljelentése figyelembe nem vehető. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 26,363. sz. határozata : Az erdei kihágási másodfokú bíróságnak f. évi 374. sz. jelentése kapcsán értesítem a vármegye közig, bizottságát, hogy a Z. K. elleni erdei kihágási ügyben a főszolgabírónak elsőfokú, illetve az erdei kihágási bíróságnak azt helybenhagyó másodfokú Ítéletét, a panaszlott részéről hozzám beadott folyamodvány folytán, törvényben gyökerező jogomnál fogva felülvizsgáltam s azt ezennel megsemmisítem. Mert az 1879. évi XXXI. t.-cz. 82. §-ának határozott rendelkezése szerint erdei kihágás miatti büntető eljárásnak csak a séftett fel panaszára lévén helye, miután ez esetben a kihágás a községi erdőben követtetett el. a panasz pedig nem a község részéről, hanem a kath. káptalan erdőfelügyelője által tétett, ennélfogva a panasz visszautasítandó, illetve a másodfokú bíróság által feloldandó lett volna. Az erdei kihágásokra nézve, mennyiben az erdőtörvény eltérőleg nem intézkedik, büntető törvénykönyveinknek általános szabályai alkalmazandók. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 22,979. sz. határozata. Erdei kihágás miatt emelt panasz alkalmával, az illető hatóságok feladatát első sorban nem az elkövetett cselekmény szinhelye tulajdonjogának megállapitása, hanem a tényleg fennálló birtokviszonyok megvédése képezi. Ha azonban a birtokviszonyok ki nem nyomozhatok s e miatt a kihágás elkövetésének kérdése törvényszerűen el nem dönthető, a felek rendes birói útra utasitandók. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 63,226 sz. határozata: U. G. z—i lakos részéről 0. N. és társa ellen erdei falopás miatt indított kihágási ügy folyamán, a b—i kir. járásbíróság és az r—i járási főszolgabíró közt állítólag felmerült illetékességi vitás kérdés eldöntése végett, az erdei kihágási másodfokú bíróság által felterjesztett iratokat oly kijelentéssel küldöm vissza, hogy a szóban forgó ügyben illetékességi összeütközés