Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 675 — az erdők tartamos használatának biztosítására közigazgatási utón nem köte­lezhetők, és hogy az ottani erdészeti bizottság az erdők fentartásának veszélyeztetése nélkül kihasználható faanyagok kihasználásának betiltásától annyival inkább tartózkodjék, minthogy a haszonélvezet szolgalmával terhelt erdőknél, ép ugy mint más a haszonélvezet szolgalmával terhelt dolgok­nál is, a szükséges ellenőrzés gyakorlása az állag tulajdonosának köteles­ségét képezi; és mivel fennálló törvényeink elegendő módot és eszközt nyúj­tanak arra nézve, hogy a tulajdonos, a haszonélvezettel járó jogokkal vissza­élő és kötelességeit nem teljesítő haszonélvezőt jogainak törvényes és kötelességszerű teljesítésére az illetékes rendes bíróság utján szorítsa. Az erdőtulajdonosok vagy erdőbérlők a saját maguk által előállított erdőtermé­nyeknek (fa, deszka stb.) a hetivásárokon való elárusitásától el nem tilthatók A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1885. évi 31,884. sz. határozata. A gyérités és áterdölésböl származó s ipari czélokra alkalmas vékonyabb fa­anyagok, valamint az ily czélra felhasználható favégek és csúcsok erdészeti szempontból tűzifának nem minősithetők. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 44,935. sz. határozata: A közigazgatási bizottságnak 501. sz. alatt hozott határozata folytán, a vármegye területén felmerült gyakori falopások meggátlása czéljából, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 115. §-ában körülirt kivételes intézkedéseknek, a vár­megye területén a tűzifa kivételével, az összes erdei termékekre nézve leendő életbeléptetését ezennel elrendelem azzal, hogy a fatermékek eladása és vétele csak az idézett törvényszakasz értelmében kiállítandó bizonyítvá­nyok mellett eszközölhető, megjegyezvén, hogy a gyérités és áterdölésböl származó s ipari czélokra alkalmas vékonyabb faanyagok, valamint az ily czélra felhasználható favégek és csúcsok tűzifának nem minősithetők s iga­zolványok nélkül csakis a rendes hosszuságuhasáb, dorong, ág, gally, rőzse és tuskófa adható el. Az erdőtörvény 16. §-ában érintett adókedvezmény, csak az illető közigazgatási bizottságnak, az üzemterv jóváhagyását tartalmazó értesitése alapján érvényesithető, és az erdőbirtokosok mindaddig, mig a közigazgatási bizottság az üzemterv jóváhagyásáról a törvényhatóságot és a községeket nem értesiti, az erdők után esedékes egész községi pótadót fizetni tartoznak. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 15,000. sz. határozata: A B. község mult évi költségelőirányzata tárgyában hozott határozatát, melylyel elrendeltetett, hogy a rendes üzemterv szerint kezelt x—i érseki ura­dalmi erdőterület egyenes államadójának csak felerésze vétessék a községi adókivetés alapjául, az ez ellen nevezett község elöljárósága által közbe­vetett felebbezés következtében felülvizsgálván, azt feloldom s elrendelem, hogy a kérdéses költségvetésbe az x—i érsekség terhére az erdők utáni ese­dékes községi adó 1889. évi október haváig egészben írassék elő. Mert tekintettel arra, hogy az x—i érsekség által jóváhagyás végett felteijesz­43*

Next

/
Oldalképek
Tartalom