Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 661 — az általános gazdászati elvektől eltérő oly különös föltétel nem foglaltatik, melynél fogva felperes, mint haszonbérlő a kérdéses trágyának a haszonbérelt földterületről való elhordására jogosítva volna, következésképpen alperestől, mint a kérdéses földterület tulajdonosától, a jelzett trágya értékéihabár a haszonbérlet ideje letelt — szintén nem követelheti. Mindezeknél fogva felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A Curia helybenhagyja, Indokok: A folytonos gyakorlat szerint el van fogadva, hogy a helyes és okszerű gazdálkodás elvei alapján a trágya, mely az ingatlan termékeivel etetett és a gazdaság folytatására szükségelt állatoktól származik, más birtokra el nem hordható ; és miután a jelzett szabálytól eltérő és azzal ellenkező kikötés a felek között létrejött haszonbéri szerződésben nem foglaltatik, felperesnek állott kötelességében azt bizonyítani, hogy a bérleti év lejártával a bérleményen meglevő trágyakészlet elhordása meg volt engedve. Minthogy azonban felperes ily megállapodás fennállását nem is állítja, őt alaptalan keresetével elutasítani és mint pervesztettet, a költségben is elmarasztalni kellett. A felében való müvelés iránti egyezmény nem haszenbéri szerződésnek, hanem oly szolgálat iránti egyezségnek tekintendő, melynél fogva a szerződő felek a föld"termésének feléhez tartanak igényt. A m. kir. Curia 1885. évi 3624. sz. határozata A felében való mivelés iránti egyezmény nem az ingatlan haszonbérlete iránti szerződésnek, hanem lényegére nézve csak oly szolgálat iránti egyezségnek tekinthető, melynél fogva a feles föld megmiveléseért a termés feléhez tarthat igényt. Miután maga felperes sem állitja, annál kevésbé igazolja, hogy a kérdéses egyezmény határozott időre köttetett volna, miután e szerint a feles s igy felperes is nem tekinthető az illető ingatlanok birtokában levőnek; miután végre kétségtelen, hogy alperes eladó B. Jakab után azok birtokába jogosan lépett be, és nem tagadtatott, hogy felperes az eladásról kellőleg értesíttetett, és az adásvevési szerződés értelmében felperes által a szántás és vetés megtérítésével meg is kináltatott, melyre vonatkozó igénye ennélfogva felperesnek fenn is hagyatik: ezen okokból a tábla Ítélete megváltoztatandó és az elsőbirói felperest keresetével elutasító ítélet volt helybenhagyandó. Vizszabályozási költségek [nem oly közterhek, melyek külön kikötés nélkül a bérlőt terhelik. A m. kir. Curia 1885. évi 3959. sz. határozata: Felperes keresetét az A) alatt csatolt haszonbéri szerződés 3. pontjára alapítja s ennek alapján kéri alpereseket a kei-eseti 758 írt 74 kr vízszabályozási költség és járulékainak megfizetésében elmarasztaltatni. Tekintettel azonban, hogy haszonbérlők az A) alatti haszonbéri szerződés 3. pontja szerint csakis a közterhek viselésére kötelezték magukat, mely közterhek közé az állami és községi adónak és az állam és község részére teljesítendő szolgálmányoknak a haszonbéres birtokra kirovandó minden neme értendő, de a vizszabályozási, illetve ármentesitési költségek, melyek a haszonbéres birtoknak jövendőben leendő javítására befektetett tőkét képeznek, habár ezek mint államközvetités mellett felvett kölcsönbeli tartozások az adóval együt-