Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 6*0 ­illetékesség szerint járnak el; ezen XIV. fejezet 78. §-a pedig azon esetek­ről intézkedik, midőn a betegsegélyző pénztár kerülete több iparhatóság területére terjed ki, és ily esetekben ezen szakasz b) pontjában az illetékes­séget nem csupán vitás kérdésekben, hanem a 84. §-ban foglalt utalás alap­ján kifejezetten kihágások tekintetében is, a pénztár székhelye szerint álla­pítja meg, és ha a törvényhozó az illetékességre nézve az ipartörvénybe ütköző kihágások eseteiben követendő eljárástól eltérő intézkedést ilyen esetekre nézve nem akart volna statuálni, akkor elegendő lett a 84. §-ban csak annyit mondania, hogy az előbbi szakaszban emiitett kihágási esetek­ben, az 1884. évi XVII. t.-czikkben megállapított iparhatóságok járnak el. Az által azonban, hogy ezen intézkedést megtoldta ezen kifejezéssel: «a jelen törvény XIV. fejezetében megállapított illetékesség és módozatok szerint", nyilván amazoktól eltérő s az illetékességre nézve a 78. §-ban körülirt intéz­kedést is akart felállítani, mert nem szabad a törvényhozásról feltételezni, hogy a toldást minden czélzat nélkül illesztette volna a szakasz első felé­hez. A törvényhozásnak ezen intézkedése különben indokoltnak mutatkozik a betegsegélyző pénztár érdeke által is. A segélypénztári tartalékalapra fordítandó összeg kiszámításánál nem a tiszta, hanem a nyers jövedelem veendő alapul. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 44,742. sz. határozata: Az 1891. évi XIV. t.-cz. 14. §-a szerint a betegsegélyzőpénztárak évi jövedelmeinek legalább egy tizedrésze tartalékalap képzésre fordítandó, ennél­fogva a tartalékalapra fordítandó összeg megállapításánál a betegsegélyző pénztárak nyers jövedelme veendő alapul. Nyers jövedelem alatt pedig a tényleg befolyt bevételek összege, nem pedig a netalán künlevő hátralék is értendő. Ha azonban valamely évben kedvezőtlen körülmények folytán a tiszta jövedelem, a fent előadottak szerint, a tartalékalapra fordítandó összeget el nem érné, a mutatkozó hiány az évi zárszámadásba teherként beállítandó, ugy hogy a jövő évben a tartalékalap nemcsak a törvényes hányaddal, hanem lehetőség szerint ezen teherkép átvitt összeggel lesz sza­porítandó addig, mig az idézett törvényszakaszban maximumkép meghatá­rozott összeget el nem éri. Az összes betegsegélyző pénztárak kötelesek statisztikai kimutatásaikat az orszá­gos m. kir. statisztikai hivatalhoz, pénztári számadásukat és mérlegüket pedig két-két példányban az illetékes elsőfokú iparhatósághoz minden évi márczius hó végéig be­terjeszteni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 2123/94. eln. sz. határozata: Az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján működő betegsegélyző pénztárak által 1893. évi április 26-án 28,856. sz. a, kelt rendeletemhez képest összeállí­tandó statisztikai kimutatások, valamint hivatali elődöm 1892. évi január hó 29-én 77,524/91. szám alatt kelt rendelete szerint szerkesztett pénztári szám­adás és mérleg évenkénti felterjesztése tekintetében, az elsőfokú iparható­ságok utján a törvényhatóság területén működő összes betegsegélyző pénz­tárak oda utasitandók, hogy az 1895. évtől kezdődőleg az első helyen idézett rendelethez képest egybeállított és a lefolyt évre vonatkozó statisztikai ki­mutatások a következő évnek márczius hó végéig nem az illetékes ipar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom