Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 615 — végrehajtása iránt 40,000/88. sz. a. kiadott földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszteri rendelet 30. s következő §-aiban foglaltak szerint be­tartandó állatvásártér tervrajzával; e) ha az uj vásáron piaczi helypénz­szedés engedélyezése is kéretik, a piaczi helypénzdijszabályzat tervezetével, mely szabályszerűen kiállított 4 egyenlő példányban terjesztendő fél. Meg­jegyzem, hogy 1891. évi XIII. t.-cz. határozmányára való tekintettel vasár­napokra és Szent István napjára uj vásárok nem engedélyezhetők. 4. Ha a vásár engedélyezett határnapjának állandó vagy kivételes át­helyezése mutatkozik szükségesnek, a folyamodó várostól vagy községtől 30 kilométernyi közterületen belől fekvő vásártartásra jogosult községek, vagy egyéb vásártartásra jogosultak e részbeni nyilatkozataival a kérvény, a közönség véleményes jelentése kíséretében, oly időpontban terjesztendő fel a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a kérvény beérkezése és az át­helyezendő határnap között legalább 21 napi időköz legyen. 5. Pótvásárok csak tényleg teljesen elmaradt vásárok helyett enge­délyezhetők, az ily engedély iránti kérvények legkésőbben a vásárjegyzék­ben megállapított, de elmaradt vásári határnaptól számított 21 napon belől terjesztendők fel, ugy azonban, hogy az engedélyezendő ujabb vásári határ­naphoz szintén 21 napi időköz maradjon. Az ilyen kérvényekben hatósági bizonyítvány által igazolandó, hogy az illető határnapra esett vásár egy­általában nem tartatott meg, kirakodás nem történt s illetve, hogy állatok nem hajtattak fel és piaczi helypénz nem szedetett. Ezen kérvények is a közönség véleményes jelentésével terjesztendők fel és a folyamodó város, illetve községtől 30 kilométernyi közterületben belül fekvő vásártartásra jogosultak, a kérelemre vonatkozólag szintén meghallgatandók, s nyilatkozataik az illető kérvényhez csatolandók. Az 1891. évi XIII. t.-ez. határozmányaira való tekintettel vasárnapra és Szent István napjára sem vásár áthelyezés, sem pótvásár nem engedélyezhető. Az országos vasaitokon való áruihatáshoz iparigazolvány nem kell. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1888. évi 37,774. sz. határozata: A K. A. jelenleg n.-sz—i lakós ellen a kőedénykereskedésnek ipariga­zolvány nélkül folytatása miatt indított iparkíhágási ügyben az alispán ur részéről f. évi június hó 15-én 16,820/128. szám alatt hozott másodfokú határozatot, mely szerint a panaszlott az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-ának </) pontja alapján 25 forint pénzbüntetéssel, illetőleg megfelelő elzárással lett büntetve, a törvényes határidőben benyújtott felfolyamodás következtében harmadfokulag felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest az, idézett másodfokú határozatát ezennel megváltoztatom s a vádlottat az ipari kihágás vádja s a reá kiszabott büntetés alól fölmentem; mert a királyi kiváltság-levél, vagy kormányi engedély alapján tartott országos vásá­rokon az adás-vevést bárki, iparjogositvány nélkül is szabadon gyakorolhatja. Vásár alkalmával a piacz területén kivül helypénz-illeték nem szedhető. A m. kii', belügyminiszter 1894. évi 698. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az Sz. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú büntető ítélet megváltoztatásával F. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom