Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

ellen id. H. Ferencz által közbetett felebbezés folytán vizsgálat alá vevén.kijelentem, hogy mindkét alsóbb fokú határozatot feloldandónak és elrendelendőnek találtam, hogy id. H. Perencznek fentnevezett kk. fia anyai örökségének befizetése alóli felmentése iránt 1885. évi november 3-án 2724. sz. a. előterjesztett kérelme, annak és a kiskorú részére kirendelendő ügygondnok meghallgatásával az árvaszék által újból tárgyaltassék, a tárgyalási jegyzőkönyv a tiszti ügyésznek véleményezés végett kiadassék és a tiszti ügyész véleményes jelentésének beérkezése után a kérelem fölött az árvaszék által uj határozat hozassék. A gyámoltak birtokrendezésében résztvevő tiszti ügyésznek uti költsége a közigazgatási uti átalányt nem terhelheti, a tiszti ügyész készkiadásainak megtéritését azon gyámoltak vagyonából igényelheti, akiknek érdekében kiküldetése szükségesnek bizonyult. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 9492. sz. határozata: A birtokrendezéseknél érdekelt gyámoltak jogainak érvényesítése és megóvása czéljából teendő intézkedésre nézve a megyei árvaszéki elnök és a tiszti ügyésztől bekivánt javaslatnak tárgyi részei ellenében észrevételem nincsen és ezen javaslattal szemben megjegyzendőnek csak azt találom, hogy a közigazgatási uti átalánynak czélba vett megterheltetése indokolatlannak mutatkozik, minthogy a tiszti ügyésznek szegényebb sorsú gyámoltak érdekeinek megvédésére eshetőleges kiküldetése a közigazgatási uti átalány megterheltetésével össze nem köthető, a tiszti ügyész készkiadásainak megtéritését azon gyámoltak vagyonából igényelheti, a kiknek érdekében kiküldetése szükségesnek bizonyult. A közigazgatási uti átalány annyival kevésbé lenne igénybe vehető, minthogy a fölött a gyámhatóság nem is rendelkezhetik. A birtokrendezéseknél érdekelt gyámoltak jogainak megóvása iránti intézkedések végett részemről általános rendelkezést tenni indokoltnak nem találom, mert a helyi viszonyok és szükséghez képest megfelelően intézkedni az árvaszékeknek kötelességszerű feladatát képezi, s e részbeli mulasztások felmerültének esetei tudomásomra hozva nem lettek. Örökösödési, gyámsági és gondnoksági ügyekben hitelesitett ügyvédi meghatalmazás az esetben szükséges, ha pénz, vagy pénzérték felvételéről van szó. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 27,285. sz. határozata: A vármegyei árvaszék felterjesztést intézett hozzám, melyben az iránt kér értesítést, vájjon az ügyvédek nem hitelesitett meghatalmazása az esetben is elegendő és feltétlenül elfogadandó-e, midőn örökösödési ügyekben nekik pénz vagy pénzérték kiszolgáltatandó, vagy pedig azon általa eddig követett gyakorlat helyes, hogy a pénz vagy pénzérték átvételének igazolására minden meghatalmazott egyéntől, tehát ügyvédtől is hitelesítést meghatalmazást követelt. Továbbá értesítést kért az iránt is, vájjon nem örökségi, hanem más gyámsági és gondnoksági ügyekben, hol pénzfelvételről nincsen szó, ügyvédektől hitelesitett meghatalmazást követeljen-e, vagy sem. E felterjesztésére az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőkben válaszolok. Az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 62. §-a a) pontja értelmében az ügyvédek csak a beperelt pénzösszeg és pertárgy átvételére és nyugtatványozására vannak a hitelesítést nem igénylő ügyvédi megbízás alapján feljogosítva, ellenben oly pénznek vagy pénzértéknek megbízó-