Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 49 — A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. t.-cz.-nek a közigazgatási bizottságban az elnöki teendők iránt intézkedő 6. §-a, sem egyéb szakaszai nem foglalnak magukban rendelkezést, hogy az esetben, ha a főispánt elnöki tisztében helyettesíteni hivatott polgármester is érdekeltségnél fogva akadályozva lenne az elnöki tiszt betöltésében, ezt ki helyettesítse. A menynyiben tehát a felterjesztésben emiitett eset felmerül, a közigazgatási bizottság feladatában álland arról intézkedés végett hozzám jelentést tenni. A közigazgatási bizottság gyámügyi íelebbviteli küldöttségébe — eltekintve azoktól, kik a küldöttségnek hivatalból tagjai — a közigazgatási bizottságnak csak váasztott tagjai választhatók be, illetőleg nevezhetők ki. Tehát sem a tanfelügyelő, sem az adófelügyelő a íelebbviteli küldöttség tagja nem lehet. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 11,506. sz. határozata: A megyei közigazgatási bizottság és annak kebeléből alakított választmány, küldöttségek, albizottság és kihágási Il-od fokú bíróságnak felterjesztett névjegyzéke szerint a gyámügyi íelebbviteli küldöttségbe méltóságod (főispán) rendes tagul H. László kir. tanfelügyelőt. T. Gyula kir. adófelügyelőt pedig póttagul nevezte ki. A gyámügyi íelebbviteli küldöttség az 1877. évi XX. t.-cz. 216. §-a értelmében hivatalbóli tagjain kivül a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági bizottság által választott négy tagjából alakítandó, kik közül kettőt egy póttaggal a közigazgatási bizottság választ, kettőt pedig szintén egy póttaggal a főispán nevez ki. Ennélfogva ezen küldöttségbe méltóságod részéről nem egy, hanem két rendes tag nevezendő ki egy póttaggal és pedig a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági bizottság által az 1876. évi VI. t.-cz. 1. §-a az utolsó bekezdése szerint a törvény 3. §-a értelmében választott tiz tagja közül. A kir. tanfelügyelő és a kir. adófelügyelő a közigazgatási bizottságnak nem választás alapján, hanem mint az 1876. évi VI. t.-cz. 1. és 2. §-ában kijelölt államközegek hivatalból tagjai s e szerint a gyámügyi íelebbviteli küldöttség tagjaiul az 1877. évi XX. t.-cz. 216. §-ának határozott rendelkezésénél fogva nem nevezhetők ki. Felkérem tehát méltóságodat, hogy a íelebbviteli küldöttség két tagját és egy póttagot a közigazgatási bizottságnak azon tagjai közül nevezze ki. a kiket a közigazgatási bizottságba a törvényhatósági bizottság választott be. Az ehhez képest kinevezett tagok neveit hozzám bejelenteni szíveskedjék. A gyámhatósági és gondnoksági ügyekben való felebbezések tárgyalására alakított küldöttségben az árvaszéki elnököt, ki ott az előadói tisztet teljesiti és a tiszti ügyészt, a szavazati jog meg nem illeti. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 68,805. sz. határozata: A gyámsági és gondnoksági ügyekben felebbezések tárgyalására alakított küldöttségben a központi árvaszéki elnök csupán előadói tisztet teljesít és ezen tisztének teljesítése körében a tárgyalás alatt álló felebbezési ügy érdemének eldöntésére nézve javaslatot tesz, s az annak ellenében felmerült észrevételekhez tanácskozólag hozzá szólhat, de a határozathozatal tekintetében szavazattal nem bir. Az 1877. évi XX. t.-cz. 217. §-a erre nézve világos kijelentést foglal magában, mely kijelentést a fentebbitől eltérően értelmezni azon körülménynél fogva sem lehet, hogy az árvaszéki elnök az ügy