Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 45 — maz, de az J877. évi november hó 11-én 47,046. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel az árvaszékek részére kibocsátott Ügyrend 60. §. egyenesen rendeli, hogy az ezen §-ban körülirt ügyek az árvaszék összes előadóinak meghívása mellett tartandó ülésben adassanak elő. A fenforgó esetben tehát az árvaszéki ülés megalakulása, melyben a tanácskozási jegyzőkönyv szerint az elnökön kivül két árvaszéki ülnök és egy kiküldött ülnök mint szavazó tagok vettek részt, a törvényszerűség szempontjából kifogásolható nem lévén: a másodfokú határozat vonatkozó részét megváltoztatnom kellett. Az elsőfokú határozatot feloldó és az árvaszéket uj határozat hozatalára utasitó részét a másodfokú határozatnak, azért hagytam helyben, mivel az árvaszéki határozat meghozatalánál az 1877. évi XX. t.-cz. 188. §-ának rendelkezése, továbbá az ügyrendnek a szavazás módjára vonatkozó határozványai figyelmen kivül hagyattak. Az árvaszék érintett ülésében az itt szóban levő hagyatéki ügyben a szavazatok akép oszlottak meg, hogy az előadó véleményével szemben a két másik szavazó tag külön vélemény mellett egyetértőleg szavazott. A szavazat alá bocsátott kérdés tehát a szavazó tagok szavazatának többsége által el volt döntve és az elnöknek kötelessége leendett volna a határozatot az 1877. évi XX. t.-cz. 188. §-a alapján és az ügyrend 65. § rendelkezéséhez képest a többség szavazata értelmében kimondani. Az elnök azon eljárása, hogy szavazatával az előadó indítványához csatlakozott és ezen indítványt emelte határozattá, a fennebb felhozottaknál fogva szabálytalan volt. A szótöbbséggel eldöntött ügyben az ő szavazatára szükség nem volt s a szavazástól annyival inkább tartózkodhatott volna, mivel az ügyrend 66. §-a az elnöknek szavazati jogot az esetre ad, ha a szavazatok két vélemény között egyenlően vannak megoszolva. Ha az árvaszéki ülésben két rendes ülnök és egy szavazó tag vesznek részt s az előadó rendes ülnök véleményével szemben a másik ülnök és a szavazó egyetértőleg szavaznak, a kérdés a többség szavazata értelmében eldöntöttnek tekintendő s az árvaszéki elnök a maga szavazatát sem érvényesitheti. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 91,860' sz. határozata: Alispán ur a r. t. városi árvaszéknek ülésében felmerült azon kérdés eldöntését kérte, hogy ha az árvaszék ülésére a rendes két árvaszéki ülnökön kivül behivott két szavazó ülnök közül csak egy jelenne meg, a menynyiben az árvaszéki elnök a törvényben biztosított döntő szavazatát fentartani kívánja, a megjelent szavazó ülnök bir-e szavazati joggal ? Ezen felterjesztésre a következőkben válaszolok: Az 1877. évi XX. t.-cz. 187. §-a szerint érvényes határozatok hozatalára az elnökön kivül két rendes ülnök vagy egy rendes ülnök és egy szavazattal biró jegyző mint helyettes ülnök (177 §) vagy egy kiküldött (178. §) jelenléte szükséges. A törvény ezen rendelkezése, mely az árvaszéki határozatok hozatalához szükséges szavazó tagok legkisebb létszámát állapítja meg. nem zárja ki azt, hogy az érintett létszámnál több szavazó tag vegyen részt, a határozatok meghozatalában. Ez iránt a törvény külön intézkedést nem tartalmaz, de az 1877. évi november hó 11-én 47,046. sz. a. kelt itteni rendelettel az árvaszékek részére kibocsátott ügyrend (1. Rendeletek tára 1877. évfolyam 169. sz.) 60-ik §-a egyenesen rendeli, hogy az ezen §-ban körülirt ügyek az árvaszék összes előadóinak meghívása mellett tartandó ülésben adassanak elő.