Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
- 493 — nem volnának. A közigazgatási bizottság ezen indokolása téves s a kétségtelen ténykörülményekkel szemben meg nem állhat, mert habár való, hogy az emiitett ügyek ellátására nézve a törvény kivételt nem rendel, de ennek ellenében kétségtelen, hogy az azon ügyek körüli eljárásra nézve a kormánynak, jelesül ezen minisztériumnak számos esetben hozott döntő határozatai alapján oly gyakorlat fejlődött ki, milyet a szőnyegen levő ügyben kibocsátott, s a közigazgatási bizottság felterjesztése tárgyává tett folyó évi 14,395. sz. a. kelt miniszteri rendelet kijelöl; s mely gyakorlatot az ország törvényhatóságai kötelezőnek és törvényesnek elismerni annál inkább kötelesek, mert ama legfőbb vonalban keletkezett határozatok, s az ezek alapján kifejtett gyakorlat oly ügyekre vonatkoznak, melyeket ugyancsak hazai törvényeink az apostoli királyi felségnek, mint az egyház legfőbb felügyelőjének közvetlen intézkedése alá helyeztek és melyeknek kivételes minőségét ilykép maguk az emiitett törvények állapították meg. De nem állhat meg a közigazgatási bizottság által felhozott azon további érv sem, hogy ő Felségének legfőbb felügyeleti joga akkor is épségben marad, ha a fentidézett lt>76. évi VI. t.-cz. szabványai megtartatnak, s azok épségben hagyásával a két egyenlő határozattal elintézett ügyek harmadfokozatban közvetlenül a minisztérium által döntetnek el; meg nem álhat pedig azért, mert a törvénykezés elvei és szabályai szerint azon ügy, a melyben hozott határozat ellen további felebbezésnek helye nincs, azon határozattal végleg eldöntöttnek és befejezettnek tekintendő, melyben tehát sem a közvetlen fölöttes, sem a legfelsőbb hatóság többé felülvizsgálati joggal nem birhat; és igy világos, hogy a legfőbb felügyeleti jognak a kérdéses ügyek fölötti korlátlan gyakorolhatása mulhatlanul követeli, hogy a fennebb érintett minőségű ügyek a már többször idézett 1876. évi VI. t.-cz. 58. és 59. §§-nak hatálya alól kivétessenek, s hogy azokra nézve a további fokozatos felebbezés minden körülmény közt annál inkább megengedve legyen, mert a szóban levő ügyek a bennök foglalt egyház-politikai közérdeknél fogva rendszerint nagyobb fontosságúak és jobbára kényes természetűek, mely körülménynél fogva ugy az államkormányzat, mint az érdekelt felek érdekében is szükséges, hogy azok minden fórumon keresztül vitessenek. Mindezeknél fogva a hivatolt jelentés közleményeinek visszacsatolása mellett, tekintettel az 1876. évi VI. t.-cz. 63. §-ára, felhivom a megye közigazgatási bizottságát, hogy a jelen ügyben 14,395. sz. a. kelt rendeletnek most már haladéktalanul feleljen meg. Oly községben, hol községi iskola nem létezik, a tagositás alkalmával kihasitandó iskolai vagyon a hilfelekezeti iskolák között miképen osztandó fel? A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1870. évi 21,661. sz. határozata: Egy hozzám intézett abbeli kérdés folytán, váljon a tagositás alkalmával a már felállított, vagy netalán felállítandó községi népiskola számára, a népoktatási törv. 39. §. értelmében kihasitandó földterület jövedelmének, községi iskola nem létében, a helységben levő különböző hitfelekezeti iskolák közötti felosztásánál mily kulcs használtassék, miheztartás végett értesítem a tanfelügyelőséget, miszerint az emiitett alkalomnál ugyanazon kulcs használandó, a mely szerint a kérdéses földterület mindenki illetményébe beszámíttatott, illetőleg abból kihasittatott. Minthogy azonban fordulhat elő eset, hogy a helységben épp egy oly hitfelekezeti iskola, mint a melyhez az illető földbirtokos, kinek illetményéből a kérdéses terület kihasittatott, tartozik — nem létezik, ezen esetben az ezen rész után kiszámítandó jöve-