Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 489 — pedig a már tényleg felmerült szükséglet és annak miként fedezésére nézve az érdekelt felek közt megállapodás nem jönne létre e tekintetben, a felmerülő kérdés azoknak tárgyalásra való meghívása és tüzetes kihallgatása után hozandó ujabb határozat által, mely ellen a felek fokozatos felebbezéssel élhetnek, intéztessék el. Más községben lakó, de helybeli rom. kath. birtokos, helybeli birtoka után rom. kath. hitfelekezeti iskolaadót fizetni köteles. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 1891. évi 29,166. sz. határozata: Altalánosságban véve a róm. kath. hivek a községben fekvő földbirtokaik után róm. kath. felekezeti iskolai adóval megróhatok, még ha más községben laknak is. Megjegyzem azonban, hogy ezen általános elv alkalmazását egyes mellékkörülmények módosíthatják, a melyekre minden egyes konkrét esetben figyelemmel kell lenni. Hitfelekezeti iskolai adót katonai személyek és nyugdijasok is tartoznak fizetni. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 1889. évi 38,659. számú átirata a közös hadügyminiszterhez: A m. kir. pénzügyminiszter úrhoz intézett átiratára, a csatolmányok visszazárása mellett, van szerencsém Nagyméltóságodat értesíteni, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 11. §-ához képest azon katonai személyek és nyugdijasok, kik járandóságaik után állami adót fizetnek, ezen állami adójok után saját hitfelekezeti iskoláik fentartására hitfelekezeti képviseletök által reájok rótt iskolai adó viselésére kötelezvék. Van szerencsém egyszersmind megjegyezni, hogy az 1875. évi XXIX. t.-cz. 27. §-a községi adóra vonatkozik, a hitfelekezeti iskolai adó pedig ilyennek nem tekinthető; továbbá, hogy az 1883. évi XLVL t.-cz. 16. §-ban emiitett iskolai adó alatt az állami és községi iskoláknak az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. §-án alapuló 5%-os adója értendő. Hitfelekezeti iskolai adót az «államhivatalnokok is tartoznak fizetni. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 1887. évi 23,100. sz. határozata: W. B. és társai, valamint K. J. k—i lakosok az ottani róm. kath. hitközség által reájok kivetett iskolai adó ügyében K. sz. kir. város tanácsa utján a m. kir belügyminisztériumhoz benyújtott s onnan hozzám áttett folyamodványára nézve nevezett város tanácsát miheztartás és az érdeklettek felvüágositása czéljából, a folyamodvány mellékleteinek visszazárása mellett, a következőkről értesítem: valamint az 1868. évi XXVI. t.-cz. 8. §-a és az 1871. évi XVIII. t.-cz. 124. §-a csakis a községi és az azzal azonos községi iskolai és nem felekezeti iskolai pótadónak fizetésök utáni lerovása alól menti föl az állami hivatalnokokat, ugy az 1872. évi július hó 12-én 57. sz. a. hozott minisztertanácsi határozat sem nyújthatott azoknak nagyobb előnyöket. Feltéve azonban, hogy a felekezeti iskolai és egyházi adó csakugyan valamint egymásközt, ugy a községi adóval is azonos volna, — mire nézve azonban semmiféle törvény sem intézkedik, — a k—i róm. kath. hitközségnek állami hivatalnoki minőségű tagjaira sem az idézett törvények,