Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 487 gyatása történt, 1874. évi november hó 28-án 47,783. szám alatt kelt itteni rendelettel hatályon kivül helyeztetett, ennélfogva a község képviselőtestülete a felfolyamodók részéről kifogásolt kiadások isméti felvételére annyival inkább fel volt jogosítva, mert a róm. kath. egyszersmind egyetlen népiskolának községi vagyonból való támogatása az 1868. évi XXXVIII. t.-ez. 25. §-ával megegyező s egyáltalában a kérdéses kiadások alapitványszerii kötelezettség gyanánt a községet terhelvén, a községi jövedelmek elégtelensége esetében az azoknak előirányzásával növekedett pénztári hiánylat fedezésére kivetett községi pótadó alóli felmentésre egyesek hitfelekezetre való tekintetből nem tarthatnak igényt. Felekezeti iskola után tanitói nyugdijjáiulékot a község nem tartozik fizetni. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 37,368. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 550. lapján.) Mig jogerősem el nem döntetik, hogy a községben levő felekezeti iskola fentartási költségei a községet vagy a hitfelekezetet terhelik-e, ezen költségek, mint ez idő szerint gyakorlaton alapulók és más fedezet hiányában nélkülözhetetlenek és halaszthatatlanok, ideiglenesen a községi jövedelmekből fedezendők. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 54,605. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 550. lapján.) Hitfelekezeti adó, a mennyiben a rendes évi fentartási költségeken felül beruházási czélokra nagyobb összeg szükséges, magasabb összegben is kiróható. Ahol régi gyakorlat alapján a polgári község elöljárósága szedi be a hitfelekezeti iskolai adót, ezen gyakorlat ellen kifogás nem tehető, s az adóteher alól kegy adomány által senki sem mentesitheti magát. A m. kir. vallás- és közokt, miniszter 1889. évi 40,896. sz. határozata: A vármegye közigazgatási bizottságának a b—i róm. kath. iskolai adó kivetési ügyében hozott határozatát, herczeg E. M. javainak zárgondnoksága által közbevetett felebbezés elutasítása mellett, ezennel jóváhagyom. A zárgondnokság felebbezését elutasitani kellett, mert az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 11. §-a alapján a herczegi uradalom a hitfelekezeti iskola szükségleteire megadóztatható. A b—i róm. kath. hitközség főkönyvének hiteles kivonatából kiderült, hogy herczeg E. az előbbi években és nevezetesen nemcsak 1878 előtt, hanem ezután is 1878-tól kezdve évenkint 75 frt rendes iskolai adóval rovatott meg. De azon összeg alacsonysága nem t izonyithat a zárgondnokság felebbezésében foglaltak mellett, mert a törvénynek idézett 11. §-a nem szab korlátot az adótétel nagyságának. A felekezeti iskolák szükségleteinek megállapításánál rendes fentartási és rendkívüli átalakítási építési költségek közt különbség nem tehető, mert a törvény ily különbséget nem tesz és az adóval megrovottak mindezen költségeket különbség nélkül viselni kötelesek. Azon körülmény, hogy herczeg E. M. esetről-esetre kegyadománynyal járult az iskola költségeihez, nem menti fel az iskolaadó viselésének kötelezettsége alól; mert törvényben gyökerező fizetési kötelezettség alól kegyadománynyal senki sem mentesitheti magát. Megerősíti ezt