Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

fegyelmi ügyeiben a határozathozatalra illetékes hatóság által kiszabandó fegyelmi bírságok hovaforditása, azok befolyásának biztosítása, kezelése, ellenőrzése és mikénti elszámolása iránt, a közigazgatási bizottságok meghallgatása után és az 1870. évi XLI1. t.-cz. 5—7. §-ai alatt előirt módozatok megtartása mellett, saját hatáskörében külön szabályrendeletet alkosson és azt a netán benyújtandó felebbezésekkel együtt, megerősítés végett hozzám mutassa be. Ez alkalomból szükséges tájékozás végett megjegyzem, hogy amennyiben a községi néptanítók, kikre nézve a közigazgatási bizottság fegyelmi hatósága szintén kiterjed (1876. évi XXVIII. t.-cz. 7. §), állásuk és javadalmazásuk tekintetében a községi tisztviselőkkel ugyanazonos helyzettel birnak, az egyes szabályrendeletek azokra való alkalmaztatása kérdésében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz fordultam, ki is azon óhajtásnak adott kifejezést, hogy az illető fegyelmi ügyekben kivetendő bírságok az orsz. tanítói nyugdij- és gyámalap-intézet javára fordíttassanak. A szabályrendeletbe tehát esetleg azon intézkedés is befoglalandó, hogy a községi néptanítók ellen lejárt fegyelmi ügyekben behajtott bírságok esetrőlesetre a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, mint a kérdéses alap kezelőjéhez gyümölcsöztetés végett terjesztessenek fel. A fegyelmi vagy egyáltalán a bírságpénzek hovaforditása és kezelése iránt netán már létező formaszerü vagy gyakorlati szabályozás a törvényhatóságot nem menti fel azon feladat teljesítésétől, hogy a fentebbi rendelet értelmében járjon el. c) Községi iskolaszékek. Egy egyén több községi iskolaszék tagjává nem választható. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 1892. évi 5113. sz. határozata: Jelentésére értesítem tanfelügyelő urat, hogy az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 9. §-ának 3. bekezdése értelmében a közs. iskolaszékek a községi lakosság kebeléből lévén választandók, állandó lakással pedig több községben senki sem bírhatván, egy egyén több községi iskolaszéknek tagjává, sőt elnökévé törvényesen nem választható. A községi képviselet a tanitót a községi iskolaszék tagjául nem választhatja. A községi iskolai tanitói állás az iskolaszéki elnöki tiszttel összeférhetlen. A magyar kir. vallás- és közoktatási miniszter 1885. évi 10,892. számú határozata: A vármegye közigazgatási bizottságot felterjesztésére értesítem, miszerint a községi iskolaszékek számára az 1868. évi XXXVIII. és 1876. évi XXVIII. t.-czikkek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 4. §-a értelmében községi iskolai tanítókat csak a már megalakult iskolaszék választhat; a megválasztott községi iskolai tanitó (illetőleg azok képviselője) pedig csak akkor vehet részt az iskolaszék működésében, midőn hivatalában a közigazgatási bizottság által megerősíttetett. Ebből és a polgári községek számára a népiskolai közoktatást rendező 1868. évi XXXVIII. és 1876. évi XXVIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri utasítás 18. §-ában foglaltakból önként