Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 465 — ezen ingatlan a telekkönyvi intézmény behozatala folytán a h—i ág. hitv. iskola javára az ottani 59. számú telekjegyzőkönyvben tulajdonjogilag beke­belezve ; mert ilykép a kérdéses ingatlan a h—i ág. hitv. iskolának magán­jogi törvényes alapon szerzett háborithatlan, hosszú birtoklás által megerősi­tett és telekkönyvi bekeblezés által is biztosított tulajdonát képezi; mert ily törvényes magánjogi alapon nyugvó tulajdon íölött sem annak állagát sem jövedelmét illetőleg közigazgatási uton intézkedni nem lehet; mert a feleb­bezett vármegyei határozatban felhívott 1868. évi XXXVIII. t,-cz. 39. és következő faiban foglalt intézkedés csak azon iskola-alapi vagyonra vonat­kozik, mely az ezen törvény hozatala utáni úrbéri birtokrendezések alkal­mával felosztott közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámí­tott Vioe részéből alakult, a melyhez tehát nemcsak a községbeli birtokos volt földesuraság, hanem az összes volt úrbéres lakosság is sajátjából meg­felelő arányban hozzájárult; és mert ezen törvény visszahatólag nem alkal­mazható oly vagyonra, mely nem ennek alapján keletkezett és nem a köz­ségi összes birtokosság, hanem csak annak egy része által és pedig jóval a törvény hozatala előtt adományoztatott, egy már akkoron meghatározott bizonyos czélra; és végre, mert ezen intézkedés az illető ág. ev. egyház tör­vény biztosította önkormányzati jogait sértené, a mire pedig a közigazga­tási hatóságot a feíebbezett bizottsági határozatban idézett törvények fel nem jogosítják. De, minthogy másrészt a kérdéses ingatlan annak idején a h—i közbirtokosság által a helybeli ág. ev. tanitó javadalmazására és igy egy bizonyos meghatározott czélra adományoztatott; minthogy az ily rendelte­tésű adományozások alapitványszerü jogi természettel birnak és azért, ha a felmerült körülménynél fogva szorosan vett eredeti rendeltetésük szerint fel nem használhatók, annak lehetőleg szem előtt tartása mellett, mily czélra és mi módon leendő fordításuk iránt ujabb és pedig az adományozók vagy azok jogutódai hozzájárultával létesítendő intézkedés teendő; és minthogy arra felügyelni, hogy az oktatási czélokra tett alapványszerü adományozá­sok eredeti rendeltetésük szerint használtassanak fel, a vezetésem alatt álló minisztérium, úgyis mint közoktatási, úgyis mint alapítványi legfőbb hatóság­nak nemcsak jogában áll, hanem feladatához is tartozik: annálfogva felhí­vom egyszersmind a közigazgatási bizottságot, hogy a felebbező dunántúli ágostai evang. egyházmegyei hatósággal egyetértőleg, a szőnyegen lévő ügy­nek a fentjelzett módon és irányban lehetőleg egyezség utján leendő elin­tézését eszközölni igyekezzék és az eredményről annak idején jóváhagyás végett hozzám tegyen jelentést. A telepitvényes községekben eszközlendő birtokrendezéseknél, a községi népiskola alapvagyona gyarapitása tekintetében szintén az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 38. és 41. §-ai irányadók. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1877. évi 13,124. sz. határozata: Oly végből, hogy a népoktatási törvénynek a községi iskolai alapvagyon biztosítására vonatkozó határozmányai az 1873. évi XXII. t.-cz. értelmében a telepitvényes községekben foganatba vett birtokrendezéseknél is kellő figye­lemben részesittessenek, szükségesnek láttam minden félreértés kikerülése végett, egyetértőleg a m. kir. igazságügyminiszter úrral kijelenteni, mikép az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 39. és 41. §-ai a telepitvényes községekben, a fennebbi törvényczikk értelmében eszközlendő birtokrendezéseknél is zsinór­mértékül szolgálnak. Midőn erről a közigazgatási bizottságot tudomás és a. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom