Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 45á leszállittatnék. hanem ezen próbaelőadásnak csakis az legyen czélja, hogy a különben képesített tanító oktatási módszeréről, a gyermekekkel való bánásmódjáról és általában gyakorlati képzettségéről alapos és biztos tudomás szereztessék. Ennek ellenében a helybenhagyás végett bemutatott rendszabályok II. része az Írásbeli próbáról szól, melyben a tanítóktól írásbeli feladat kidolgozása kívántatik és pedig olyképen, hogy a próbaelőadásra meghívott tanító ezen Írásbeli feladat előzetes sikeres elkészítése után bocsáttathatik a szóbeli próbaelőadásra. A tanítóknak a rendszabály szerint oly írásbeli vizsgát kellene kiállaniok, a milyenen oklevelük szerzése idején az államkormány által e végre kirendelt vizsgáló bizottság felügyelete s vizsgálata mellett már átestek; minélfogva ily vizsgálatra a fennálló törvény és szabály értelmében tanítói oklevéllel bíró tanitó többé nem kötelezhető. A tanítók a dijlevelükben megállapítottakon kívül más iskoláknál tanítási teendők ellátására nem kötelezhetők. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1885. évi 44,647. sz. határozata: H. város törvényhatóságának közgyűlése a község által fentartott felső népiskola tantervén saját hatáskörében oly változtatásokat tett, hogy a tanórákat, vagy osztályokat egyes tárgyak tanításánál összevonta. Eképen a felső népiskolánál alkalmazott tanítók heti óraszáma felszállittatott és a közgyűlés kimondotta, hogy a felső népiskolához már régebbi időben megválasztott tanítók a szabály szerint kötelező heti óraszám keretén belül kötelesek a város által fentartott iparostanoncziskolában és alsófoku kereskedelmi iskolában külön óradíj igénye nélkül tanítani. A közgyűlés e határozata megfölebbeztetett s ez ügyben hozta a vallás- es közoktatási miniszter fent idézett határozatát, mely igy szól: H. város törvényhatósági bizottságának határozatát, tekintettel arra, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése nem volt illetékes a felső népiskola szervezeti ügyeiben s a tantervre nézve intézkedni, másrészt, mivel nincs megállapítva, hogy a felső népiskola tanítói dijlevelök alapján kötelezhetők-e az iparos és kereskedelmi iskolai teendők ellátására, B. F. felebbezésének figyelembevétele mellett ezennel feloldom. Lapszerkesztést a tanitó csak az iskolai felsőség előleges engedelmével vállalhat el Politikai lapszerkesztésre engedély nem adatik. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1890. évi 486. sz. határozata: A tanügy érdekében szükségesnek tartom további megfelelő eljárás czéljából figyelmeztetni tanfelügyelő urat, hogy a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. t.-czikk 141. §-ában a tanítók mellékfoglalkozására vonatkozó rendelkezést a legszigorúbban kívánom betartatni. Különösen kiemelem, hogy a lapszerkesztést is olyan foglalkozásnak tekintem, amelyet ha nem zár is ki a tanítói állás, de amelyet a tanítók csakis az iskolai felsőség 'előleges engedelmével vállalhatnak el. Felhívom tehát a tanfelügyelőséget, hogy a felügyeletére bízott iskolák tanítóit a legszigorúbban utasítsa, hogy a mindenféle lapszerkesztéshez szükséges engedélyért esetről-esetre hozzám még olyan időben folyamodjanak, mikor a szerkesztés elvállalásra vonatkozólag semrninamü kötelezettséget nem vállal'.ak; mert ha esetleg az engedély megtagadásátlátnám szükségesnek, azt r.z illető min-