Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

sági határozatok vonatkoznak, már előzőleg előjegyezve volt, következőleg a joggéi-elem bekövetkezhetésnek veszélye távol volt; figyelemmel vádlott töredelmes beismerésére; figyelemmel arra, hogy állását veszti: a törvényes fegyházbüntetés legkisebb mérve is tulszigorunak mutatkozik. Ennek folytán vádlott börtönbüntetésre mérsékelt tartamban volt Ítélendő. Valamely község egyes lakosai nincsenek jogositva a bűnvádi eljárás alatt mint a vád képviselője közreműködni oly vád esetében, melynek tárgyát az elöljáróság által nem közvetlenül rajtuk, hanem a községen elkövetett állítólagos jogtalan, illetőleg károsító eljárás képezte. A közvetlen sérülés vagy károsítás fogalma alá nem esik azon valódi vagy állítólagos sérelem, melyet valaki, mint valamely községnek, testületnek vagy egyházközségnek tagja szenved. A m. kir. Curia 1893. évi 195. sz. határozata : A kir. Curia csalás és hivatali sikkasztás bűntettével terhelt H. János ellen a községi lakosok felebbezését következő indokok alapján utasította vissza: Tekintve, hogy a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint a hivatalból üldözendő büntetendő cselekmények miatt inditott bűnvádi eljárásban az alsóbb fokú bíróságok által hozott felmentő Ítélet vagy megszüntető határozat ellen, ha a királyi ügyész nem felebbezett, a sértettet, illetőleg a magánérdekeltet illeti a felebbezés joga mindazon esetekben, melyekben ez, a büntetendő cselekmény által közvetlenül sértetett, illetőleg károsittatott; tekintve, hogy ezen jog az imént kitűzött határok közt nem csupán a vagyonjogi kárositásra, hanem egyáltalán bármely közvetlenül szenvedett sérelemre egyaránt kiterjed; tekintve, hogy a közvetlen sérülés vagy károsítás fogalma alá nem esik azon valódi, vagy állítólagos sérelem, melyet valaki, mint valamely községnek, testületnek vagy egyházközségnek tagja szenved; tekintve, hogy az utóbbi esetben a büntetőjogi sérelem miatti vád képviseletére csakis a királyi ügyészség s ezen kivül még a kérdéses község, testület vagy egyházközség törvényes, illetőleg szervezet ezerinti képviselője van jogositva; tekintve, hogy az előre bocsátottaknál fogva valamely község egyes lakosai nincsenek jogositva a bűnvádi eljárás alatt mint a vád képviselőjei közreműködni oly vád esetében, melynek tárgyát az elöljáróság által nem közvetlenül rajtuk, hanem a községen elkövetett állítólagos jogtalan, illetőleg károsító eljárás képezte; tekintve, hogy panaszlók feljelentésükben maguk is azt adták elő, hogy a sérelem, mely miatt panaszt emelnek, a községen követtetett el; tekintve, hogy feljelentésük azon részében, mely a községi közmunkaváltságdijak kivetésére és kezelésére vonatkozik, panaszlók egyike sem terhelte kifejezetten gyanúsítottakat őt illető szándékos megkárosítással vagy sikkasztással, a feljelentés további részében felhozott adatok pedig szintén nem a panrszlók, hanem az államkincstár érdekeit illették; tekintve, hogy e részben az illetékes államkincstár képviselője részéről a bűnvádi eljárásnak sem megindítása, sem folytatása iránt indítvány nem tétetett; tekintve, hogy ezek szerint a panaszlók oly károsított magánszemélyeknek, vagy a btk. szerint «sértetteknek» nem tekinthetők, kik akkor, mint az a jelen esetben is fenforog, ha a kir. ügyész az eljárás megszüntetését indítványozta, s ennek folytán a kir. törvényszék az eljárást megszüntette, a kir. ügyész közvádlói jogaiba léphetnének s a megszüntető birói határozat ellen joghatálylyal felebbezhetnének; tekintve, hogy ennélfogva panaszlók felebbezése már a kir. tábla által visszautasítandó lett