Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 406 jelentés áttételével értesített bíróságnak ez irányban való megkeresése nélkül és a községelőljáróság jelentéséből kitünőleg egyedül a btk. 171. §-ának2. pontja szerint minősülhető izgatás vétségével terhelt jelenlegi sértett szabályszerű idézésének mellőzésével sértettnek, mint tényleges alkalmazásban álló lelkésznek ez ügyben való további eljárásra illetékes más hatósághoz csendőri karhatalommal való elővezetését törvényes indok nélkül, hivatalos hatalmát felhasználva elrendelte, és a csendőrséget rendeletének végrehajtására utasítva, sértett lelkészt személyes szabadságától megfosztotta, a btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság-megsértés vétségének alapos jelenségeit tüntetvén fel, terheltet az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, a terhére rótt bűncselekmény miatt vád alá helyezni kellett. További felébb vitel folytán a kir. Curia a kir. tábla végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság határozatát hagyta helyben. A Curia határozatának indokaiból következőket emeljük ki: tekintve, hogy Cs. Sándor emez eljárására, figyelemmel az e vidéken előfordult veszélyes és nagyterjedelmü izgatásokra, a fenti jelentés és bizonyítvány elegendő alapot nyújtott és hogy ennélfogva a jelentés gyors elintézést kivánt, ugyanezért K. Györgynek letartóztatása nem tekinthető olyannak, mely akár a hivatali hatalommal való visszaélést, akár pedig a btk. 193. §-ában meghatározott vétséget Cs. Sándor ellen megállapítaná. A községi biró csupán a törvények által kifejezetten hozzá utalt ügyekben tehet magánjogi intézkedéseket. A hatáskörébe nem tartozó magánjogi intézkedésekéit esetleg büntetőjogilag is felelős. A m. kir. Curia 1894. évi 640. sz. határozata : W. János mint volt községi biró mesgyeigazitás végett kiment V. Klára földjére s ott kimondotta, hogy a határ nincs helyesen megállapítva, azután kijelölte a határt, ugy, hogy mintegy két holdnyi területet K. Dénes szomszéd földjéhez hasittatott, mit K. Dénes tényleg birtokba is vett. V. Klára tiltakozott az ily módoni határigazitás ellen, mire őt a biró bezárással fenyegette. W. János ellen ezen eljárásért hivatali hatalommali visszaélés czimén a lugosi királyi törvényszék előtt panasz emeltetett, mely őt a tárgyalás rendén, a hivatali hatalommal való visszaélésben bűnösnek mondta ki és egy havi fogházra Ítélte. A határozat lényeges indokát az képezte, hogy a birtokháboritási perek nem tartozván a községi biró hatásköréhez, a községi bírónak nem állott jogában hivatalos hatalmának felhasználásával jogtalan intézkedés tételére. A temesvári kir. ítélőtábla és a királyi Curia az elsőbiróság határozatát érdemben helybenhagyta, a büntetés kiszabását pedig a fenforgó rendkívül enyhítő körülmények figyelembevételével 50 frt pénzbüntetésre Ítélte. Ha a jegyző valakit önhatalmúlag letartóztat, ezzel személyes szabadság elleni vétséget követ el. Ha a személyes szabadság megsértésének vétsége bilincsek alkalmazása mellett követtetik el, ez sanyargatásnak veendő és súlyosabban minősitendő. A m. kir. Curia 1887. évi 9604. sz. határozata: C. Zoltán községi jegyző özv. B. Józsefnét letartóztatta s őt bilincsekbe verve, zárka hiányában egy bikaólba záratta, honnét azonban sértett néhány óra múlva megszökött s a kezén és lábán lévő bilincsekkel egyenesen Nyíregyházára ment s a rajta elkövetett cselekményt feljelentette. A kir. tör-