Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 402 — tetés szerint) alantas műveltségű vádlott javára a büntetés enyhítése csak a fenti kisebb mérvben volt megengedhető. Egyéb tekintetben a kir. Ítélőtábla Ítélete az elsőfokú bíróság Ítéletéből vonatkozólag elfogadott indokainál fogva hagyatott helyben. A cselédtörvény által megállapított büntetendő cselekmények elévülése kérdésében a kbt.-nek az elévülésre vonatkozó határozmányai alkalmazandók. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 5449. sz. határozata: A cselédügyi kihágások elévülési ideje tárgyában kelt jelentése csatolmányainak visszajuttatása mellett, az igazságügyminiszter meghallgatása után értesítem Budapest főkapitányát, miszerint a kerületi kapitányoknak oly értelmű utasítása ellen, hogy a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-cz. 31. §-ában foglalt határozmányok a cselédtörvény (1876. évi XIII. törvényczikk) 107—114. §-aiban felsorolt esetekre is alkalmazandók, észrevétel nem forog fenn. 5. Függelék. a) Hatóságok (hatósági közegek) által elkövetett bwneseleknie'nyek. Ha közhivatalnok hivatalos eljárása közben valakit tettleg bántalmaz, a btk. 473. §-a szerint büntetendő hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 5795. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 177. lapján.) A községi elöljáróság ellen elkövetett hatóság elleni kihágás elbírálására a községi bíró illetékes nem lévén, ha a községi biró ily a kbtk. 46. §-a alá eső kihágás folytán a tettest elzárással bünteti, a btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétségét követi el. A m. kir. Curia 1887. évi 488. sz. határozata: B. V. pészaki községi biró ellen a m. kir. törvényszék előtt panasz tétetett, hogy M. D. pészaki lakost minden jogos indok nélkül elzáratta a községházánál, s ott másnap délután 4 óráig fogva tartatta. Ezzel szemben igazoltatott, miszerint vádlott mint községi biró panaszost egy ügy elbirá lása végett a községházához hivatalos helyiségébe maga elé idéztette, s midőn 10 frt megfizetésére Ítélte, panaszos nagyhangon lármázott, s öklével azon asztalra ütött, melynél vádlott mint községi biró ülvén, hivatalosan működött. Erre vádlott községi biró, ki hivatalos tekintélyében magát jogosan sértve érezte, panaszost illetlen magaviselete miatt két órai elzárásra ítélte. Minthogy vádlott akkor, midőn ily körülmények közt panaszost elzáratta, hatósága jogkörében és igy törvényesen járt el, a személyes szabadságmegsértését nem követte el, mert annak criteriumát a közhivatalnok törvényes cselekményében kell keresni, panaszlott a terhére rótt vád alól tel mentendő volt. A budapesti kir. Ítélőtábla indokainál fogva helybenhagyta.