Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 400 Ha a cseléd oly cselekményt követ el, melylyel gazdájának készakarva kárt okoz, a gazda által minden felmondás nélkül, szolgálatából azonnal elbocsátható. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 6121. sz. határozata: A sz. kir. város közigazgatási bizottságának másodfokú határozata, mely szerint a kapitány által hozott elsőfokú határozat megváltoztatásával N. N. köteleztetik panaszlott X. Y. részére, a tényleg megszolgált időre esedékes 1 írt 40 kr. bérösszegen kivül a félhavi felmondási időre esedékes bér fejében, a havi bér arányában 6 frtot 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni; ellenben panaszlott X. Y. az elsőfokulag megállapított 4 frtnyi pénzbírság megfizetésének illetőleg nemfizethetés esetére 48 órai elzárás elszenvedésének kötelezettsége alól felmentetett, N. N. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: akkép változtattatik meg, hogy panaszos X. Y. részére a tényleg megszolgált időre esedékes 1 frt 40 kr. bérösszegen kivül, a félhavi felmondási időre esedékes bér fejében, a havi bér arányában 6 frt megfizetésének kötelezettsége alól felmentetik, egyebekben pedig indokainál fogva helyben hagyatik; mert a panaszlott részéről is beismert azon saját ténye által, miszerint a mosogató edényben készakarva ételnemüt készitett, az 1876. évi XIII. t.-cz. 52. §-ának f) pontjába ütköző cselekményt követett el, minélfogva panaszos a hivatott törv.-szakasz értelmében feljogosítva volt őt felmondás nélkül is azonnal elbocsátani s tehát panaszos a félhavi felmondási időre, a tényleg megszolgált összegen kivül járó gyanánt megítélt 6 írtnak panaszlott részére való megfizetése alól felmentendő volt. Cselédkönyvben a szolgálati bérösszeg meghamisitása kihágást képez. A budapesti kir. tábla 1894. évi sz. 1854. határozata: L. Róza cselédkönyvében vakarások fordultak elő s azok nyomán abban a születési évszám és a szolgálati bérösszeg meghamisittatott. A budapesti kir. járásbíróság mint büntető bíróság előtt ezért panasz emeltetett s a bíróság vádlott L. Rózát, miután tagadásával szemben sem az, hogy cselédkönyvét ő meghamisította volna, sem pedig hogy azt tudva használta volna, bebizonyítva nem lett, a vád alól felmentette, cselédkönyvét azonban netán visszaélés meggátlása okából elkobzás végett az illetékes államrendőrséghez áttette. A budapesti kir. Ítélőtábla az elsőbiróságnak a felmentésre vonatkozó határozatát megváltoztatta s vádlottat a kbtk. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágásban bűnösnek mondta ki s 3 napi elzárásra ítélte következő indokokból: A kbtkv. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágást az követi el, a ki alkalmazás czéljából a cselédkönyvet meghamisítja, vagy az ily hamis vagy hamisított okiratot használ, mihez képest a kihágást az is elköveti, a ki a más által hamisított könyvet használja. Az ugyan nincs bizonyítva, hogy vádlott a cselédkönyve 2., 23., 24. lapjain látható, az eredeti bejegyzésekből szemmelláthatólag eltérő igazításokat maga eszközölte, de kétségtelen, hogy az átalakított cselédkmiyvet használta, mert az a bejelentési hivatalnál vétetett el tőle. A születési évszám meghamisitása egymagában a jelzett kihágást a jelen esetben meg nem állapítja ugyan, mert a vádlott eddigi szolgálati minőségénél fogva alkalmazás nyerése czéljából a vádlott életkora közömbös volt; de alkalmazásnyerést illetőleg lényeges befolyással lehetett a cselédkönyv 23., 24. lapjain a vádlott eddigi szolgálati bérének összegében látható igazitások: minélfogva vádlottat a ktkv. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágásban bűnösnek kellett kimon-