Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 396 vett, jogosítva van-e M. Zakariás a közigazg. hatóságnál L János ellen végrehajtást kérni? Erre M. Zakariás jogosítva nincsen, mert az 1881. évi LX. t.-cz. 110. §-nak 3. bekezdése szerint, a mely a 129. §.3. bekezdésénél fogva követelések árverésénél is irányadó, a szóban forgó 240 frt követelés bírói árverésen történt vétel czimén R. Dominikára szállott át, az árverési eljárás megsemmisítése pedig a vevő által szerzett jogra befolyással nem bir, miért is a vármegye alispánjának e tárgyban hozott és a közigazgatási bizottság által érintetlenül hagyott azon határozatát, mely szerint az elsőfokú határozat helybenhagyásával B. község elöljárósága utasíttatott, hogy I. János ellen a végrehajtást folytassa, mint a fentebbiekkel ellentéteset és törvényszerűként, a vonatkozó elsőfokú határozattal együtt ezennel megsemmisítem. A cselédszolgálati szerződés érvénye és a szolgálatba való beléphetés a cselédkönyv elhanyagolt állapotától s általában a cselédkönyv hiányától nem függ, mert ezen körülmény csak az 1876. évi XIII. t.-cz. 73. §-ában megjelölt büntető eljárás megindítására s ujabb cselédkönyv beszerzésére szolgálhat okul A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 39,659. sz. határozata : A közig, bizottságnak határozatát, mely szerint az elsőfokú határozat részbeni megváltoztatásával dr. G. J. az elsőfokúkig V. M. részére megítélt 5 frt félhavi cselédbér megfizetésének kötelezettsége alól felmentetett; az elsőfokú határozat azon része pedig, mely szerint V. M. élelmezési illetmények czimén támasztott keresetével elutasittatott, helyben hagyatik, V. M. felebb.ezése következtében felülvizsgálván: azt ezennel feloldom s azzal szemben a vonatkozó elsőfokú határozatot tartom fenn, oly módosítással, hogy panaszlott dr. G. J.-t egyszersmind a 14 napi felmondási időre élelmezési költségek czimén követelt, napi 30 krral számítva, 4 frt 20 krt kitevő összegnek panaszló részére 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében is elmarasztalom. Az idézett határozat feloldandó s ezzel szemben az emiitett módosítással az elsőfokú határozat volt fentartandó, mert a szolgálati szerződés érvénye s a szolgálatba való beléphetés a cselédkönyv elhanyagolt állapotától s általán a cselédkönyv létezésétől nem függ s annak hiánya vagy elhanyagolt állapota csakis a cselédtörvényben emiitett büntető eljárás megindítására s ujabbi cselédkönyv beszerzésére szolgálhat okul, midőn önként következik, hogy panaszlott a panaszlót az általa is megkötöttnek elismert szerződés értelmében szolgálatába elfogadni köteles lett volna, s a mennyiben ezt törvényes ok nélkül megtagadta, a cselédtörvény 23. és 56. §-ai értelmében megfelelően kártalanítani tartozik. A szolgálatból kilépett cseléd, kialkudott bérét gazdájától mindaddig nem követelheti, mig a kezére bizott tárgyakkal gazdájának be nem számolt és a gazda által ellene támasztott kártérítési követelés bíróilag el nem intéztetett. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 10,352. sz. határozata: J. Andor h — i lakos ellen P. Ferencz és neje által indított cselédbér követelési ügyre vonatkozó iratokat, elől nevezettnek felfolyamodása következtében felülvizsgálván, a közig, bizottságot a következőkről értesítem: J. Andor h—i lakos, a ki ellen volt külső cselédei P. Ferencz és neje a szolgálati viszony megszűntével hátralékos bértik kiszolgáltatása végett a közigazgatási hatóságok előtt felléptek, a tárgyalás során és használt jog-