Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 393 eltartást, valamint azon előrelátott szokásos adományokat kapja, melyeket egyes vendégek nyújtanak, s melyeket a szállodatulajdonosok szokás szerint a bérbe beszámítanak; és mert a 3. §-ban felsoroltak között nem fordul elő; ennélfogva az igy alkalmazott szobaleányok gyógyköltségeinek fedezésére nézve is az 1875. évi III. t.-cz. 1. §-ának d) pontjában és az 1876. évi XIII. t.-cz. 32., 33. és 34. §-aíban előirt határozmányok szolgálnak irányadókul. Ha a fuvaros egyetlen megbízás tejesítésére fogadtatott fel, sem cselédnek, sem mezei munkásnak vagy napszámosnak nem tekinthető. A m. kir. minisztertanács 1893. évi szept. 25-én hozott határozata. (Közölve az 1. kötet 142- lapján.) Magántársulat hivatalszolgája és a társulat között szolgálati viszonyból felmerülő kereset elbírálása nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. A m. kir. Curia 1888. évi 8826. sz. határozat;!: Egy budapesti biztosító társulat és annak hivatalszolgája közt szolgálati viszonyból per támadt. A bpesti IV. kerületi járásbíróság az ügy elbírálására magát illetékesnek mondta ki s a bizonylatokhoz képest Ítéletet hozott. A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét megsemmisítette s felperest keresetével közigazgatási útra utasitotta; mert a peres felek között az 1876. évi XIII. t.-cz. 1. §-ában szabályozott cseléd és gazda közötti viszony forog fenn; mert ugyanezen törvény 115. §-a szerint a gazda és cseléd között támadható viták elintézésére nem a polgári bíróság, hanem az illető közigazgatási hatóság van hivatva; mert az 1868. évi LIV. t.-cz. 8. és 51. §-ai szerint jelen esetben eltérésnek a rendes illetőségtől helye nincsen. A kii'. Curia a kir. tábla határozatát megváltoztatta s azt. az ügy érdemleges elbírálására utasította. Határozatának indoka következő: A hivatalszolga nem háztartási vag}" gazdasági szolgálatra van kötelezve s mint ilyen pedig az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-ának b) pontja szerint nem tekintetik olyan cselédnek, hogy keresetet azon biztosító bank ellenében, melynek szolgálatába állott, az illetékes polgári bíróság előtt inditani jogosultsággal nem bírna; ez okból a kir. járásbíróság illetékességét megállapítani és az ügy érdeme iránti határozat hozatalára a másodbiróságot utasítani kellett. Cselédügyben — szolgálatba be nem állás esetén — azon hatóság illetékes eljárni, melynek területén a szerződés megköttetett, illetőleg a szolgálat teljesítendő. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 42,508. sz. határozata : M. J. k.-v - i lakos panasza folytán Sz. R. ugyanottani lakos ellen a szolgálatba be nem állás miatt indított ügyben az alispánnak másodfokon hozott határozatát, mely szerint a k—i járás főszolgabirája által elsőfokon hozott határozat helybenhagyásával Sz. R. különben kényszer alkalmazása mellett a panaszos szolgálatába beállani köteleztetett. K. J., a panaszos jelenlegi gazdájának félfolyamodványa folytán az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-a alapján felülvizsgálván, azt az elsőfokú határozattal együtt megsemmisítem és az ezen ügyben illetékes k—i rendőrkapitányság utján uj eljárást és határozathozatali "rendelek el; mert az iratok szerint ugy panaszos, mint