Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 390 — «bitangnak)) nevezte, a btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségét követvén el, őt ebben a vétségben vétkesnek kellett kimondani. A kir. Curia a királyi tábla Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, A községi jegyző az elöljáróságnak tagja, minélfogva — sürgős esetben — a meg­sértett közrend és közcsend helyreállítása érdekében a verekedő egyént rövid ideig letartóztathatj a. A m. kir. Curia 1892. évi 2004. sz. határozata: T. Sándor községi jegyző, a hozzá véres fejjel panaszra ment M. Láza kérésére, a veszekedésről és a verekedéséről már élőbbről ismert M. Gyókát, a közrend és a közcsend helyreállítása érdekében a községházánál letartóz­tatta és délelőtt 10 órától délutáni 2 óráig, tehát négy órán át elzáratta és pedig azon világos czélzattal, hogy az életveszélyesnek látszó sérülés követ­keztében, a tettest a hatósághoz kisértesse. T. Sándor ellen ezért személyes szabadság megsértésének vétsége miatt a törvényszék előtt panasz emel­tetett, hol is ellene a büntető eljárás következő indokokból megszüntettetett: 1886. évi XXII. t.-cz. egyetlenegy szakasza sem köti valamely álláshoz vagy személyhez a község rendőri intézkedés jogát, mint ennek ellenkezője állít­tatik a kir. ügyészi indítványban, hanem az a hivatkozott törvény 62. §-a értelmében a községi elöljáróság jogköréhez utaltatik. Tekintve pedig, hogy a községi jegyző a községi elöljáróságnak értelmi képesség dolgában rend­szerint első tagja, ebből folyólag kétségtelen, hogy őt mint ilyent, a meg­sértett közrend és közcsend érdekébeni intézkedés joga, legalább is sürgős esetekben, jogszerüleg megilleti; tekintve, hogy T. Sándor községi jegyző tehát akkor, midőn hozzá bevert véres fejjel panaszra ment M. Láza kérése folytán, a veszekedéséről és verekedéséről már élőbbről ismert M. Gyókát — a közrend és közcsend érdekében is — a községházánál délelőtti 10 órától délutáni két óráig, tehát nappali 4 órai időre elzáratta, azon szándékkal, hogy a mennyiben a sértés életveszélyes, a tettest a hatósághoz kisértet­hesse, csak hivatali jogkörén belül járt el, s ezen cselekménye miatt bün­tetőjogi felelősség annál kevésbé terheli, mert mihelyt M. Láza kijelentette, hogy sebe nem életveszélyes és M. Gyóka megbüntetését nem kivánja, utóbbit a panaszolt községi jegyző azonnal szabadon bocsátotta. A kir. tábla és a kir. Curia az első biróság határozatát indokainál fogva helyben­hagyta. 4. Cselédügy. Ha valaki nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra van kötelezve, hanem mint kézműves van folytonosan alkalmazva, az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-a b) pontja értel­mében cselédnek nem tekinthető. A m. kir. Curia 1887. évi 6560. sz. határozata: L. Imre kovács St. Albertnél 1882. évi első napjától', akképen állott szolgálatba, hogy szolgálati éve a szolgálatba lépés napjától egy évig tart. Szolgálati éve később mindig ily módon hosszabbittatott meg több éven át, St. Albert 1885. év folyamán minden ok nélkül felmondott. L. Imre a szol­noki kir. járásbíróságnál szolgálati éve hátralevő időtartamára járó bérfizetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom