Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 380 megtámadta és községrendőri kötelességének teljesítésében megakadályozta, midőn puskáját megfogta s többszöri felszólítása daczára el nem bocsátotta. Ily helyzetben vádlott, midőn fegyverétől megfosztatni és hivatalos eljárásában képtelené tétetni czéloztatott, a puska visszavétele miatt oldalfegyverét jogosan használhatta. Eltolonczolás nem büntetés, hanem csak megelőző rendőri rendszabály. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 1960/kih. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet B. Ágnesre vonatkozó részének módosításával P. Mórné zugkéjnő kezelés miatt a vonatkozó szabályrendelet 52. §-a alapján 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva helybenhagyatik; B. Ágnes ellen pedig, minthogy ellene a szabályrendelet 27. §-ába ütköző kihágás jelenségei látszanak fenforogni, a büntető eljárás elrendeltetik; mert az eltolonczozás nem büntetés, hanem csak megelőző rendészeti rendszabály. A községi birónak, mint rendőri közegnek, hatósági körébe tartozik a büntetendő cselekményekkel terhelt egyének letartóztatása. A m. kir. Curia 1885. évi 4290. sz. határozata: Mácson 1884. év nyarán eszközlött községi csőszválasztáskor K. Fülöp volt csősz kimaradt; e miatt különösen a községi elöljárókra nagyon megharagudott, s azon reményben, hogy majd uj választást fog kieszközölhetni, a községi lakosoknál maga mellett korteskedett, s e közben egyszer a korcsmában a községi elöljáróságot tiszteletlen kifejezéssel is illette. Az elöljáróság ezért őt kérdőre vonandó, 1884. évi aug. hó 10-én délután községi ülést tartva, maga elé rendelte. K. Fülöp erre meg is jelent, azonban egy csoport állítólagos választó kíséretében, s egyedül a községi tanácsterembe menve, az ott egybegyűlt elöljáróktól uj csőszválasztást sürgetett s ezen követelésétől akkor sem állott el, midőn az elöljárók s különösen öreg K. József községi biró által tudtára adatott, hogy csőszválasztás nincs napirenden, de a mennyiben annak szüksége forogna fenn, majd a jövő vasárnap fog megtartatni, hanem a künlevő népcsoportra utalva, a választást azonnal követelte. A községi biró eme zaklatás felett megharagudva, őt a tanácsteremből kiutasította, s ez alkalommal oterhány»-nak, mi egyértelmű a «haszontalan» kifejezéssel nevezte ; erre K. Fülöp nagy dühösen a községi birót nyilvánosan «zsivány»-nak mondva, kiment a tanácsteremből, az előszobában függött s töltve volt kétcsövű fegyverét levéve, s azt derékon fogva a tanácsterem elé állott és «a szentségét annak a birónak, majd kijön még ilyennel az erdőbe» szavakat hallatva, el akart távozni. Eme garázdálkodásaira a községi biró tisztében fellépve, el akarta záratni, s miután más közeggel nem rendelkezett, maga ment utána s az udvaron utolérve megfogta karjánál, hogy a börtönbe kisérje, K. Fülöp azonban parancsának ellenszegült, a biróval dulakodott, sőt azt nyakkendőjénél is megfogta, s igy elzáratását erőszakkal megakadályozta, A pestvidéki kir. törvényszék K. Fülöp vádlottat a btk. 165. §-a alá eső, a 92. §. alkalmazásával hatóság