Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 367 — merülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, s épületeik lebontására köteleztettek, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: büntető részében azon módosítással, hogy vádlottak az idézett szabályrendele 41. §-a alapján marasztaltatnak s a pénzbüntetések a 45. §. értelmében Cs. község szegényalapját illetik, helybenhagy a tik ; az épületek lebontását elrendelő rész feloldatik, s e tekintetben az építkezésekre nézve illetékes elsőfokú hatóság által tartandó szabályszerű tárgyalás és uj elsőfokú határozat hozatala rendeltetik el. Az Ítélet megváltoztatandó volt, mert a kbtk. 117. §-ában körülirt testi épség elleni kihágás jelenségei egyáltalán nem igazoltattak; az engedély nélkül való építkezést pedig a szabályrendelet minősiti kihágásnak. Az épület lebontását elrendelő részt feloldani s uj tárgyalást elrendelni kellett, mert az eddigi tárgyalás során nem állapíttatott meg, hogy azon épületek, a nélkül, hogy lebontatnának, nem helyezhetők-e oly állapotba, hogy a szabályrendelet követelményeinek megfeleljenek. Valamely épület szerkezetének megbirálása vagy esetleg átalakításának elrendelése, habár tűzbiztonsági szempontból történik is, épitésrendöri ügyet képez. Az épitésrendőri ügyek ellátása elsőfokban a járási főszolgabíró hatáskörébe tartozván, azokban intézkedni a község jogositva nincsen. A m kir. belügyminiszter 1893. évi 80,677. sz. határozata: A közig, bizottságnak másodfokban hozott azon határozatát, mely szerint a K. község képviselőtestülete által hozott határozat megváltoztatásával B. Mihály a régi házához épített épületrész szalmafedelének eltávolítására s ugyanannak zsindely vagy cseréppel való befedésére köteleztetett, nevezettnek felfolyamodása folytán felülvizsgálván : mindkét határozatot feloldom s az iratokat illetékes eljárás végett a járási főszolgabírónak kiadatni rendelem. Mert bár az 1886. évi XXII. t.-ezikk 21. § ának g) pontja értelmében a tüzrendőrséget a község kezeli, azonban e tekintetben oly intézkedéseket nem tehet, melyek természetük vagy tárgyuknál fogva más felsőbb hatóság hatáskörébe tartoznak. Valamely épület szerkezetének megbirálása vagy esetleg átalakításának elrendelése pedig, habár ez tűzbiztonsági szempontból történik is, épitésrendöri ügyet képez, vagy legalább is azzal oly szorosan összefügg, hogy külön el nem bírálható. Épitésrendöri ügyekben intézkedni pedig a község jogositva nincsen, ez elsőfokban a járási főszolgabíró hatáskörébe tartozván. Ennélfogva a fent idézett határozatokat fel kellett oldani és az ügyet illetékes hatóságához áttétetni. Keritésemelés által való területfoglalás nem tekinthető birtokháboritásnak, ha a kerítés emelésére a közigazgatási hatóság engedélyt adott s az állítólag elfoglalt terület tulajdonosa az építés ellen nem tiltakozott. A m. kir. Curia 1891. évi 4873. sz. határozata: X. birtokháboritási keresetet indított Y. és társa ellen, mert az abrudbányai 328. sz. tjkvben felvett 712. hrsz. ingatlanhoz tartozó kertje körül kőfalat építve, azt elfoglalták. Az első bíróság s a kir. tábla alperest el is marasztalták. A kir. Curia azonban mindkét alsófoku ítéletet feloldotta következő indokolással: Felperes perbeli előadása szerint alperesek az által háborították meg a felperest birtokában, hogy alperesek az abrudbányai 328. sz.