Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 31 — A számadó gyám az általa felvett gyámi jutalomdijról szabályszerű nyugtát köteles kiállítani. A gyám a bevételeknél mutatkozó felesleget, a mennyiben arra a szerzett tapasztalatok szerint hónapokon át a kiadások fedezésére szüksége nincs, köte­les takarékpénztárilag gyümölcsöztetni. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 99,812. sz. határozata: B. János, mint kiskora B. Jenő gyámjának az 1891. évre terjedő szám­adása tárgyában a N. városi árvaszéknek s a közig, bizottság gyámügyi fellebb­viteli ^küldöttségének határozatát özv. B. Györgyné felebbezése íolyán felül­vizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett egybehangzó hatá­rozatokat azon részükben, melylyel a gyám az általa felvett gyámi jutalom­dijról nyugta kiállítására vonatkozó kötelezettség alól felmentetett, megvál­toztatom és a számadó gyámot a nyugtának kiállítására kötelezem. A hatá­rozatokat azon részükben, mely szerint a gyám az évközben befolyt jövedelmek után időközi kamatok fizetésére nem köteleztetett, helybenhagyom. A jövőre nézve azonban felhivom az árvaszéket, hogy utasítsa a gyámot, hogy a bevételeknél évközben mutatkozó felesleget, a mennyiben arra, a szerzett tapasztalatok szerint, hónapokon át a kiadások fedezésére szüksége nincsen, takarékpénztári elhelyezés által kamatoztassa és az időközi kamatokat be­vételképen számolja el. Indokok: A felebbezett határozatok a gyámi jutalom nyugtázását tárgyazó részükben a jelzett irányban megváltoztatandók voltak, mert az 1877. évi XX. t.-czikk 119. §-a értelmében minden kiadás rendszerint okmányokkal bizonyítandó; és mert a gyám nem önmagának, hanem a gyám­hatóságnak s ez által a kiskorúnak ad számot a vagyon kezeléséről. Az évköz­ben befolyt bevételi összegek után időközi kamat fizetése tárgyában tett kijelentést az alsófoku határozatoknak indokaiból hagytam helyben. Minthogy azonban az évközben befolyó jövedelem, a mennyiben arra a szerzett tapasz­talatok szerint szükség nincsen, a kiskorú gyámolt érdekében gyümölcsöz­tetendő : a jövőre nézve a jelzett módon intézkednem kellett. Maoyar : l'.ampolgárra külföldön elrendelt gondnokság Magyarországon joghatály­lyal nem bir. Gyámnak vagy gondnoknak pedig rendszerint csak a magyar állam terü­letén állandó lakhelylyel biró egyén rendelhető ki s kivételnek csak belügyminiszteri jóváhagyás mellett van helye. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 9710. sz határozata: Azon eset alkalmából, hogy a bécsi cs. kir. országos törvényszék által elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett báró X. M. magyar honosnak a hamburgi cs. kir. járásbíróság által kirendelt gondnoka az árvaszékhez előterjesztést tett, az árvaszék hozzám tett felterjesztésében annak eldönté­sét kérte, vájjon az osztrák bíróságoknak a gondnokság alá helyezés s gond­nokrendelésre vonatkozó intézkedései kiterjednek-e a Magyarországban létező vagyonra is, avagy szükséges volna-e, hogy a magyar gondnok-ható­ság külön gondnokot rendeljen? E felterjesztésére csatolmányainak vissza­rekesztése mellett a következőket jelentem ki: Nagykorú báró X. M. magyar honosra a bécsi cs. kir. országos törvényszék által elrendelt gondnokság Magyarországon joghatálylyal nem bir. Az 1881. évi LX. t.-cz. 5. §-a szerint ugyanis valamely magyar honosnak személyállapotát (status) tárgyazó kér­désekben külföldi biróságok által hozott bírói határozatok a magyar honos ellen belföldön végre nem hajthatók.)) A mennyiben azonban ily, külföldön gondnokság alá helyezett magyar honos oly ok miatt helyeztetett gondnok­ság alá, mely miatt hazai törvényeink szerint joga van az árvaszéknek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom