Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

eltávolítani ne merje, és az elöljáróságnak ama intézkedését, hogy a közönséget kidoboltatás utján arról értesítette, hogy a vádlott péküzletében ne vásároljon, magára nézve sérelmesnek találta, ő az illető felsőbbségnél kereshetett volna orvosYist; arra azonban, hogy az elöljáróság rendeletét önhatalmú intézkedése által kijátsza, feljogosítva egyáltalában nem volt. De mentőkörülményül, el nem fogadható vádlott ama védekezése sem. hogy ő a himlőben fekvő U. Józsefet lakásából a város végén levő házba főleg a közönség érdekében szállíttatta el, mert hiszen az illető orvos és a községi bíró állítása szerint épen ezen elszállítás által veszélyeztette a vádlott a közönséget és így nyilvánvaló, hogy ő ilyképen cselekedve, csakis saját érdekét tartotta szeme előtt; mihez képest a kir. járásbíróság Ítéletét a bűnösségre nézve ezen és az abban felhozott indokok alapján helybenhagyni kellett. A mi azonban a büntetést illeti, a vádlott javára oly számos és rendkívül enyhítő körülmény forog fenn, a mint ezt a kir. járásbíróság is ítéletében kiemelte, hogy azoknak tekintetbe vétele mellett a kir. itélő tábla a vádbeli cselekményre megállapított szabadságvesztés-büntetés feltétlen alkalmazását túlságosnak találta, és azért a vádlottat a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett első sorban pénzbüntetésre és ennek behajthatlansága esetén fogházra ítélte. A kir. Curia a további felebbezést fenti szám alatti határozatával, mint hozzá nem felebbezhetőt visszautasította. Emberi egészségre ártalmas anyagokkal kevert pót-bor gyártása és elárusitása a btk. XXI. fejezetében foglalt közegészségügyi vétséget képez. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1890. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 184. lapján.) Ki fuchsinnal festett paprikát áruba bocsát vagy szétosztás czéljából raktárban, vagy más áruhelyen tart: közegészség elleni vétséget követ el. A m. kir. Curia 1891. évi 1973. sz. határozata. Cs. Pániétól 1888. évi február hó 4-én Szegeden a piaczon 20 font paprika koboztatott el, mely az iratoknál elfekvő vegyészi vélemény tanusága szerint V5000 rész fuchsin festanyagot tartalmazott. Vádlott tagadja ugyan, hogy a bűnjelt képező paprika közé a fuchsin festanyagot ő maga keverte volna, állítván, miként az, a malomban előbb őrölt és fuchsinnal kevert paprikától nyerte ezen tartalmát. Ha mindazonáltal figyelembe vétetik egyrészt az, hogy vádlott ezen körülményről a vizsgálat során említést egyáltalában nem tett; hogy másrészt D. Antal tanú arról, hogy éppen a lefoglalt paprika az ő malmában őröltetett volna, mit sem tud; végül, hogy kizártnak látszik annak a lehetősége, hogy oly mennyiségű fuchsin, a milyen a bűnjelt képező paprikában találtatott, abba a malomkőről keveredett volna : ugy beigazoltnak veendő az, hogy vádlott a tőle lefoglalt és a bűnjelt képező paprikába a fuchsint saját maga vegyitette. De ha vádlott védekezése valónak fogadtatnék is el, mégis tekintve, hogy saját beismerése szerint paprikatermeléssel és árulással önmaga is foglalkozik, kétségtelen, hogy előtte a paprikának rendkívüli élénk szine és ezzel annak festett volta azonnal feltűnt. Ha ezentúl tekintetbe vétetik az, hogy a fuchsin a miniszteri rendeletek értelmében, valamint a szakértő orvos véleménye szerint is, az egészségre ártalmas festőanyagok közé tartozik, és hogy vádlottnak ezen festő-