Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 828 — udvarról, a mely igen gyakran szintén szennyezve van. hanem inkább távolabbi helyről, főleg a mezőről hozott tiszta földdel vagy agyaggal kitöltse. A mennyiben pedig a lakosság ezt önként tenni vonakodnék és a törvényhatóság mind ennek eszközöltetését akár a fenforgó viszonyok miatt, akár a községben uralgó járványragályos kórok sikeresebb elfojtása czéljából szakközegeinek véleménye alapján mulhatlanul szükségesnek tartaná: azon esetben a törvényhatóság, a nivatolt törvényszakasz értelmében, kényszer utján is rendelkezzék és e részbeni intézkedéséről jelentést tegyen. Közegészségügyi intézkedéseket tartalmazó alispáni határozatok fokozatos felülbirálatára nem a belügyminiszter, hanem a közigazgatási bizottság illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 32,516. sz. rendelete: Több esetben tapasztaltatott, hogy oly ügyek elintézése körül, melyek az 1876. évi XIV. t.-cz. 2. §-a értelmében közegészségügyi hatósági intézkedés tárgyát képezik, az idézett törvényben előirt hatósági fokozatok sorrendje be nem tartatik; különösen, hogy a törvényhatóság első tisztviselőjének másodfokú határozatai, valamint saját intézkedései is felebbezés esetén nem a mint azt az 1876. évi XIV. t.-czikk 157. §-a előirja, a közigazgatási bizottsághoz, hanem a belügyminiszterhez terjesztetnek fel másodfokú, illetve harmadfokú elbirálás czéljából. Minthogy pedig ilyen eljárás, — mely valószínűleg az idézett törvény 4. §-ában foglalt azon rendelkezés által való megtévesztésből származik, mely szerint rendőri bíráskodás tárgyát képező ügyekben harmadfokulag a belügyminiszter biráskodik, — a törvény által előirt ügyvitellel ellenkezik s az által, hogy ily ügyek a közigazgatási bizottság által való tárgyalás végett amúgy is visszaküldendők, csakis az ügymenet lassittatik s felesleges munkaszaporulat idéztetik elő, mely a jó és gyors közigazgatás követelményeivel merő ellentétben áll: ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság első tisztviselőjének közegészségügyi intézkedés tárgyát képező ügyekben hozott másodfokú határozatai, valamint saját intézkedései ellen beadott felebbezéseket még az esetben, ha az illető felebbezések tévesen a belügyminiszterhez volnának intézve, illetékes intézkedés végett közvetlenül a közigazgatási bizottsághoz tegye át. A tanuló ifjúság szemeit a hatósági orvos ott, hol a trachoma nagyobb mérvben el van terjedve, havonkint köteles megvizsgálni ; ott pedig, hol ez a baj csak elvétve fordul elő, ezen vizsgálatokat középiskolákban csak a tanév kezdetén és végén, népiskolákban ezenfelül évközben is meg kell tartani. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 88,219. sz. átirata a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez : Folyó évi 4,467. sz. a. szives volt Nagyméltóságod a debreczeni kir. tankerületi főigazgatónak felterjesztését hozzám áttenni, melyben az iránt tesz kérdést, vájjon köteles-e hatósági orvos havonként a tanuló ifjúságot arra nézve megvizsgálni, nincsenek-e köztük trachoma-betegek ? Erre vonatkozólag van szerencsém Nagyméltóságoddal tiszteletteljesen közölni, hogy a hatósági orvos köteles ezen szemvizsgálatokat végezni, de havonként ez csak oly vidéken szükséges, hol a trachoma nagyobb mérvben el van terjedve ; mig ott, hol ezen szembaj csak ritkán, illetőleg csak egyes elszórt esetekben fordul elő, elégséges, ha a középiskolai ifjúság minden tanév kez-