Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 28 hatósági szempontból tárgyalás alá, a melynek során az életének 15. évét betöltött kiskorú a személyi viszonyát közelről érdeklő névváltoztatás iránt meghallgatandó. Ismeretlen szülőktől származó gyermeknek örökbefogadása iránt követendő eljárás. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 29,280. sz. határozata: Az árvaszék utasítást kért az iránt, mikép járjon el egy ismeretlen szülőktől származott gyermeknek W. József nyergesujfalusi lakos által czélba vett örökbefogadása kérdésében ? Ezen felterjesztésre a következőkben válaszolok. Mindenek előtt a szóban levő gyermek családi viszonyainak s állásának kipuhatolása kisérlendő meg. Ha azonban az ez irányban megindítandó nyomozat eredményié nem vezet, ugy a gyermek, mint akinek sem születési helye is ideje, sem szülei, sem családi neve, sem törvényes vagy törvénytelen származása, sem az a körülmény, hogy valamely anyakönyvbe születése bevezettetett-e, szóval családi állása nem ismeretes, lelencznek tekintendő. Ehhez képest az emiitett kiskorú gyermek részére mindenek előtt gyám nevezendő, aki köteles leend gondoskodni gyámoltja megkereszteléséről is (1877. évi XX. t.-cz. 90. §-a). Arra nézve, hogy a lelencz gyermek mely vallásfelekezetbe veendő fel, az 1868. évi LIII. t.-cz.-nek vonatkozó rendelkezései szolgálnak irányadóul. Ezután az örökbefogadási szerződés a gyermek részére gyámhatóságilag kirendelt gyámmal, mint törvényes képviselőjével az 1884 évi 3546. I. M. rendelet értelmében megkötendő s a gyámhatósági helybenhagyás után kormányhatósági megerősítés végett a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek közötti korkülömbségnek hozzávetőleges megállapithatása végett azon adatok, a melyekből az örökbe fogadandó gyermek valószinü életkorára lehet következtetni, közhitelű alakban igazolandók. Ha a gyám vagy gondnok a nyilvános árverésen történő haszonbérbeadás iránt a szülőkkel vagy nagyszülőkkel, esetleg a rokonokkal egyetértésre jutott, a haszonbéri szerződést nem gyámhatósági jóváhagyás, hanem csak tudomásvétel végett köteles az árvaszékhez beterjeszteni. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 92,615. sz. határozata : A vármegye árvaszéke fölterjesztésében azon kérdés eldöntését kéri: kötelesek-e a gyámok és gondnokok mindazon esetekben, ha gyámoltjaik és gondnokoltjaik ingatlanait haszonbérbe adják, a haszonbéri szerződéseket jóváhagyás végett az árvaszéknek bemutatni ? E fölterjesztésére a következőkben válaszolok: Az 1877. évi XX. t.-cz. 108. §-a szerint a gyámoltak és gondnokoltak ingatlanainak nyilvános árverés utján történő haszonbérbeadásánál a haszonbérbeadás iránt a gyám vagy gondnok a szülők vagy nagyszülők, esetleg a rokonokkal egyetértőleg intézkedik. Az idézett törvény 147. §-a, illetve annak 4. pontja szerint a rokonok beleegyezése a nyilvános árverésen történt bérbeadásnál a gyámhatóság jóváhagyását pótolja. Ezekből kitünőleg tehát oly esetekben, ha a gyám vagy gondnok a nyilvános árverésen történő haszonbérbeadás iránt a szülők vagy nagyszülőkkel, esetleg a rokonokkal egyetértésre jutott, a haszonbéri szerződés nem gyámhatósági jóváhagyás, hanem csak tudomás és a haszon-