Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 313 — szakasz értelmében nem tartozik felelősséggel; továbbá megjegyeztetik, hogy az idézett t.-cz. 37. §-a értelmében a 10 frt pénzbüntetés 1 napi elzárásra *esz átváltoztatandó. Vadászati ügyekben a cseléd által elkövetett kihágásért a gazda felelőssége csak azon esetben állapitható meg, ha a gazda a cselekmény elkövetésére cselédjének világos utasítást adott. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2067. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokn Ítélete, mely szerint az ó-becsei járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, L. M. szolga, a haszonbérlő engedélye nélkül való vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztalhatott el, kimondatván egyszersmind a kirótt pénzbüntetésre nézve a törvény 35. §-a alapján gazdájának M. M.-nek felelőssége, és az iratok az Ítélet jogerőre emelkedése után a feníörogni látszó jövedéki kihágás elbirálhatása végett a kir. pénzügyigazgatósághoz rendeltettek áttétetni, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy M. M. a pénzbüntetésre vonatkozó felelősség alól felmentetik; mert még az ez irányban innen elrendelt póttárgyalás során sem nyert beigazolást azon körülmény, hogy a kérdéses nyul elfogása az ő parancsára történt és igy ő a cselédje helyett való fizetés kötelezettségében elmarasztalható nem is volt. g) Mellékbüntetések. Vadászati kihágás vádja és következményei alól felmentett egyéntől, lőfegyverének elkoboztatása, külön bűncselekmény fenforgása nélkül, itéletileg ki nem mondható. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3373. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint az igali járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet kipótló helybenhagyásával, 0. J. mezőcsősz és erdőőr, az ellene emelt vadászati kihágás vádja s következményei alól felmentetett, azonban a nála talált lőfegyvere az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ban jelzett czélokra elárvereztetni rendeltetett, a nevezett által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megsemmisíttetik, és a panaszlott ellen a további kihágási eljárás beszüntettetik; mezt az elsőfokú ítéletnek szorosan a vadászati kihágás vádja és következményei alóli felmentő határozata tulajdonkép nem lett felebbezve s igy másodfokon nem is lett volna felülbírálandó; — az elsőfokú ítélet ellen felebbező panaszos félnek felebbezésében a panaszlott fegyvere elkobzása iránt előadott kérelme pedig sem a tárgyalásnak, sem az elsőfokú ítéletnek tárgyát nem képezte; — de továbbá, ha a panaszlott fegyvertartása a vármegyei szabályrendelet alapján, hivatalból is üldözendő kihágásként minősítve, másodfokon megtoroltatni szándékoltatott is, ugy a hivatott szabályrendelet értelmében, a miatt a panasz-