Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

§-a alapján 15 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, áz elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoz1 tattatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja s következményei alól felmentetik; mert a terhelő tanuk sem állitják azt, hogy vádlott az általa meghagyás következtében vezetett agárral szándékosan fogatott volna nyulat, sőt D. G. vadászatjogbérlő megerősíteni törekszik vádlott azon védekezését, hogy az agár, a mint egy kis nyulat fölugorni látott, elszakította a zsineget s így futott a nyul után és fogta azt el; vádlottra nézve tehát az, hogy nem véletlenségből, hanem szándékosan fogatott el a nyul, nem volt beigazolható, miért is őt a tilos időben való vadászat czimén terhére rótt kihágás vádja és következményei alól fel kellett menteni. A mi végül terhelő tanuknak — vádlott által tagadásba vett — azon állítását illeti, hogy látták a mint vádlott az elfogott nyulat felvette s magával elvitte, e miatt vádlott ellen az idézett t.-cz. 31. $-át alkalmazni nem lehet, mert még csak nem is állíttatik, hogy a kérdéses nyul vádlottnál találtatott volna, a mi pedig a most idézett $ alkalmazhatásának elengedhetetlen kelléke. Azon ténykörülmény, hogy a panaszlottak által űzőbe vett vad és az azt hajtó kopóik nyomai panaszosnak szomszédos vadászterületén kivehetők voltak, egymagában véve kihágás megállapítására nem elégséges. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1106. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az algyógyi járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, 0. A. bánpataki és B. J. hárvi lakosok, idegen területen vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján I. r. vádlott 15 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, II. r. vádlott 10 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásban, továbbá 2 frt 50 kr eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik, és panaszlottak a terhükre rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól tényálladék hiányában felmentetnek. Mert azon körülmény, hogy a panaszlottak által űzőbe vett vaddisznó és az azt hajtó kopók nyoma panaszosnak szomszéd erdejében a nagy hóban kivehető volt, a nélkül, hogy az is beigazolást nyert volna, hogy panaszlottak is átmentek panaszos vadászterületére, nem állapítja meg az idegen területen vadászást; de nem volt büntethető panaszlottak cselekménye az idézett törvényczikk 32. §-a alapján se, mert vadászkutyáikat nem szándékosan vitték panaszos vadászati terére, hanem azok az előttük futó vaddisznót űzve mentek át oda. Azon tény, hogy valakinek az agara gazdája nélkül nyulat fogott s a nyul az agártól ugyanazon gazda cselédje által elvétetett, a gazda terhére vadászati kihágást nem foglal magában. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 1604. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a kulai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Schik János Frigyes idegen területen engedély nélkül és tiltott időben agárral való vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 29. §-ai alapján 10 és 5 írt