Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 291 — tilalmi időszak alatt megjelenő s a vetésekben nagy károkat okozó szarvasoknak, az 1883. évi XX. t.-cz. 9. §-a a) és b) pontjaiban meghatározott tilalmi időszak alatt lövetését engedje meg, folyamodók szabályszerű értesítése végett oly kijelentés mellett küldöm le, miszerint tekintettel arra. hogy az 1883. évi XX. t.-czikkben, a vadászati tilalmakra vonatkozólag foglalt rendelkezések alól ugyanezen törvény 18. §-a szerint csakis a kerítéssel kellőleg elzárt oly területeken van kivételnek helye, melyeken a vad ki vagy be nem szálhat: a kérelemnek helyt nem adhattam». Elszaporodott és felesleges rőt vadnak a tilalmi időszakban szándékolt befogadása és élve eladása csak tenyésztési czélokra való felhasználás mellett engedélyezhető. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 82,077. sz. határozata: Az idősb gróf E. M. erdőhivatalának H. H. uradalmi erdőmester által benyújtott ama folyamodása elintézéséül, melyben az erdőgazdasággal össze nem egyező mérvben elszaporodott rőt vadállomány kevesbitése czéljából annak engedélyezését kéri, hogy a felesleges rőt vad a jövő év január és február hónapjaiban, tehát a törvény által tilalmazott időben is befogathassék és élve eladathassék, folyamodó tudomásba helyezése végett méltóságodat kivántam értesiteni, hogy tekintettel a méltóságod által folyó évi november hó 28-án 504. sz. alatt tett jelentésben, valamint a kérelem érdemében általam megkeresett földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter urnák folyó évi deczember hó 10-én 61,523. sz. alatt kelt átiratában foglalt indokokra a felesleges rőt vadnak a tilalmi időszakba eső január és február hónapban szándékolt befogatásához és élve eladásához oly kikötés mellett adom beleegyezésemet, hogy a befogott rőt vad csupán tenyésztési czélokra lesz eladható. A ki tiltott időben s idegen vadászterületen hasznos vadat lő, kétrendbeli kihágást követ el. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 2210. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a h.-nánási rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítéletnek megváltoztatásával M. Gábor íizon kihágás miatt, hogy tilos időben hasznos vadat lőtt, az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján 3 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban s 3—3 írt kártérítési összegnek megfizetésében marasztaltatott el, elmarasztalt félnek és panaszlóknak közbevetett felebbezése folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik s vádlott a fentebb idézett t.-cz. 26. és 29. §-ába ütköző kétrendbeli kihágásban mondatik ki vétkesnek s e miatt első sorban idézett 26. ij alapján 10 írt pénzbüntetésben, esetleg 1 napi elzárásban s az okozott kár mérvéhez képest 2 frtnyi kártérítési összegnek megfizetésében, a másodhelyen idézett 29. § alapján pedig 5 frt pénzbüntetés ben, behajthatlanság esetén 1 napi elzárásban marasztaltatik el, megjegyeztetvén, hogy a kiszabott büntetések 15 "nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendők le s az 1883. évi XX. t.-cz. vonatkozó szakaszaiban meghatározva levő czélra fordítandók. Végül felhivatik (a czim), hogy utasítsa az illetékes elsőfokú hatóságot, miszerint az iratokat, a mennyiben vádlottnak vadászjegye nem volt, további intézkedés végett az illetékes adófelügyelőhöz tegye át. Panaszlott ugyanis saját maga beismeri, hogy tiltott 19*