Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 285 — bérlete területén vadászó — előtte idegen egyéneket a vadászatban annál is inkább jóhiszemüleg akadályozta, — mert a vadászati jog átruházásáról sem gr. E. J., sem K. K. által nem értesült. Vadászokhoz intézett oly értelmű felszólítás, hogy ne vadászszanak, nem képez vadászatban való akadályozást. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 554. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az n—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával G. Ignácz vadászati téren a haszonbérlőknek vadászásban akadályozása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 28. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésben, nemíizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól tényálladék hiányában felmentetik ; mert vádlottnak azon cselekménye, hogy a feljelentőként szereplő vadásztársulati elnököt- és annak vadásztársait felszólitotta, hogy az őt megillető vadászterületen ne vadászszanak, a vadászati törvény 28. §-ba ütköző kihágás tényálladékát annál kevésbé állapítja meg, mivel azon kérdés, hogy panaszosokat a cselekmény elkövetésének helyén megilleti-e a vadászati jog, tisztázva nincs és ezen körülmény előbb külön közigazgatási eljárás folyamán kiderítendő lett volna. Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulajdonosok valamelyike, a haszonbérlőt vagy azt, ki ennek engedélyével vadász, a vadászattól levélben eltiltja, vadászati kihágást még nem követ el. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 2151. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a nagykaposi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával P. V. Gy. az 1883. évi XX. t.-cz. 28. §-a alapján elsőfokulag reá kiszabott 10 frt pénzbüntetés megfizetése alól felmentetett, ellenben 7 frt 20 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatott el, végre a kérdéses terület önálló vadászterületnek el nem ismertetett, panaszló M. G. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik és panaszlott a vadászati kihágás vádja és az annak alapján kiszabott pénzbüntetés és eljárási költségek megfizetése alól felmentetik; mert azon körülmény, hogy panaszlott M. G.-t a vadászattól levélben eltiltotta, az idézett törvényczik 28. §-ában minősült vadászati kihágás tényálladékát még nem állapítja meg. Az Ítéletnek azon része, hogy a kérdéses terület külön vadászterületnek el nem ismertetett, érintetlenül hagyatik. Kis őzborju elfogása az 1883. évi XX. t.-cz. 30. §-ába ütköző vadászati kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2875. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a nagyatádi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával R. J. föld-