Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Idegen vadászterületen engedély nélküli vadászati kihágás megállapítására elegendő bizonyiték az, ha az erdő- és vadőr hit alatt vallja, hogy a tettest orvvadászaton akkor érte, midőn fegyverrel vállán az idegen vadászterületről kijött. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3530. sz. határozata: Az alispánnak másodfokú Ítélete, mely szerint az s—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával F. Pál idegen vadászterületen, a jogbérlő engedélye nélkül vadászás miatt terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett, a panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és azzal szemben az elsőfokú ítélet fentartásával panaszlott idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, 1 frt eljárási és a felmerülhető taitási költségek megfizetésében marasztaltatik el; azonkívül a tőle elvett fegyver, valamint az iratok között levő fegyvertartási igazolvány elkoboztatni és a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az iratok a p—i kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert az innen elrendelt póttárgyalás folyamán H. István felesketett erdő- és vadőr, hit alatt tett vallomása szerint vádlottat az orvvadászaton akkor érte tetten, midőn az, fegyverrel vállán az F. Ede vadászbérletét képező, T. község vadászterületéhez tartozó községi erdőből jött ki s így megczáfoltatván panaszlottnak azon védekezése, hogy ő a saját kertje alatt volt lesben, a terhére rótt kihágás a vadászati törvény 40. §-a alapján beigazoltatván, a fenti büntetésben elmarasztalandó volt. Idegen vadászterületen, karján töltött puskával találtatás megállapítja az idegen területen elkövetett vadászás tényálladékát. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3863. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával G. A. földmives, az ellene emelt vadászati kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett, a panaszló által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és a mennyiben a tárgj^alások során és a tanuk vallomásával beigazoltatott, hogy panaszlott G. A. idegen területen töltött puskával karján találtatott, az I. fokú Ítélet, mely szerint nevezett idegen területen vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban marasztaltatott el, a pénzbüntetés pedig az 1883. évi XX. t.-cz. 36. §-ában jelzett czélokra fordíttatni rendeltetett: egész terjedelmében fentartatik; egyszersmind az ügyiratok jelen Ítélet jogerőre emelkedése után a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes pénzügyi hatósághoz áttétetni rendeltetnek. Ha panaszlottak a közönség használatától elzárt uradalmi erdőbe hatolnak, s ott lövésre készen különböző irányban felfogott körben haladnak, a tiltott vadászás tényálladéka beigazoltnak veendő. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1894. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a t—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával R. V. s társai idegen vadászterületen engedély nélkül való vadászat által elkövetett kihá-