Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 198 — tekintendők, hogy tehát ennek folytán a felmerülő egyes esetekben a büntetendő szerencsejátéknak fenforgását vagy ennek ellenkezőjét egyedül a megelőzött birói gyakorlatból s a közönséges élet tapasztalataiból merített adatok szerint kell megállapítani; tekintve, hogy a fentebbiek szerint a szerencsejáték fogalmának meghatározásában régibb és ujabb törvényeink felfogása közt általában semmi különbség sem forog fenn, s igy azt a felfogást, mit korábbi törvényeink a birói és rendőri gyakorlatban, s ezek alapján a közönség jogérzetében is ez irányban meghonosítottak, mint átöröklött s közéletünkbe átment felfogást lehet és kell méltányolni, az azt ki nem záró s nem változtató ujabb törvény szükségessé vált értelmezésében; tekintve, hogy kevés eltéréssel állandó volt a hazai bíróságoknál azon gyakorlat, mely az úgynevezett «ferbli» kártyajátékot, és pedig e játéknak közönségesen tudvalevő minősége — s természeténél fogva a tiltott szerencsejátékok közé sorolta: kimondja a kir. Curia büntető tanácsának teljes ülése, hogy az úgynevezett «ferbli» játék a kin. btk. 91. §-ában meghatározott büntetendő szerencsejátékok fogalma alá esik. Az 1879. évi XL. t.-cz. 89. §-a alapján azon vendéglős-, szálloda-, kávéháztulajdonos vagy korcsmáros is büntetendő, a ki helyiségét gondatlanságból és nem szándékosan engedi át szerencsejáték üzésére. A budapesti kir. Ítélőtábla büntető tanácsainak 1887. évi márczius hó 19-én tartott értekezletén kimondatott, hogy a kbtk. 89. §-a alapján azon vendéglős, szálloda-, kávéháztulajdonos vagy korcsmáros is büntetendő, kinek helyiségében tiltott szerencsejáték folyt, ha a helyiség átengedésében gondatlanság terheli. Mert a kbtk. 28. §-a világosan kimondja, hogy a kihágás akkor is büntetendő, ha az gondatlanságból követtetett el; kivéve ha a törvény csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni. Ennek megfelelően a törvény több helyen, pl. a 37. és 80. §§-okban kifejezetten csak a szándékosan elkövetett cselekményt rendeli büntetni, miből következik, hogy mindazon kihágások, melyeknél a szándékos elkövetés kifejezetten nem követeltetik, akkor is büntetendők, ha gondatlanságból elkövettettek. De a kbtk. 89. §-a felesleges is volna, ha az csak a szándékos átengedésre vonatkoznék, mert a ki szándékosan engedi át helyiségét a szerencsejáték üzésére, az mint részes a kbtk. 26. §-a értelmében úgyis büntetendő. A kbtk. 89. §-ának tehát csak ugy van létjoga, ha az a gondatlanságból történt átengedésre is vonatkozik. Az 1879. évi XL. t.-cz. 88. §-ába ütköző, szerencsejáték által elkövetett kihágás létesüléséhez elég, hogy valaki nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejátékban részt vegyen. A szerencsejátékban való részvétel üzletszerűsége a szerencsejáték büntethetőségéhez sem nem elég, sem nem szükséges. A m. kir. Curia 1882. évi 2700. sz. határozata: R. György 1878. évi október 21-én T. György korcsmájában R. Gyulával és társaival kártyázott és az úgynevezett huszonegyes játékon mintegy 12 frtot veszitett. A szatmárnémeti kir. törvényszék: R. György a szerencsejáték által elkövetett kihágásban vétkesnek mondatik ki, s 20 frt pénzbüntetésre, esetleg 2 napi elzárásra Ítéltetik. (1881 május 3-án, 5975. sz. a.) A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. törvényszék Ítélete megváítoztatik. s R.