Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 190 — hagyásával, F. János fáklyás menet alkalmával tanúsított botrányos magaviselet és nyilvános helyen botrányos részegség miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 78. és 84. §-ai alapján 25 és 10 írt pénzbüntetésben, nemfizéthetés esetén 3 és 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztatik és panaszlott az ellene emelt s terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetik; mert határozott tagadásával szemben csupán csak egy tanú vall ellene terhelőleg, minélfogva a terhére rótt kihágási cselekmény annyival kevésbé vehető beigazoltnak, mivel a kérdéses alkalommal oly sokan voltak együtt jelen, hogy ha panaszlott valóban botrányosan viselkedett, azt okvetlenül többen is észrevették volna, Részeg állapotban való hazamenetel a kbt. 84. §-ába ütköző kihágást még nem képez s kihágás csak akkor követtetik el, ha a részegséghez a nyilvános botrányokozás is hozzájárult. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 5255. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával P. J. zenész botrányos részegség által elkövetett közrend elleni kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 84. §-a alapján 10 írt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztatik s P. J. az idézett törvényszakaszba ütköző kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Mert az emiitett kihágásnak főkellékeit a nyilvánosság és a botrányokozás képezvén, panaszlott azon cselekménye, hogy haza, illetve anyjához részeg állapotba ment, a jelzett kihágásnak nem minősíthető, miután nem is állíttatik, hogy vádlott nyilvános helyen botrányt okozó részeg állapotban jelent volna meg. f) Állatkínzás. Nagyobb mérvű sántaságban szenvedő lovaknak fuvarozásra való használása, mint állatkinzás, az 1879. évi XL. t.-cz. 86. §-ába ütköző kihágáskép büntetendő. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 4769. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Zs. M. bérkocsi iparos: L a bérkocsi iparról szóló városi szabályrendelet 13. §-ába ütköző azon kihágásért, hogy bérkocsijában sánta lovakat használt és hogy kocsiját ronda, piszkos állapotban tartotta, az idézett szabályrendelet 31. §-a alapján 10 írt pénzbüntetésben, nemfizéthetés esetében 1 napi elzárásban; 2. sánta lovainak bérkocsiban való használata által elkövetett állatkinzás miatt pedig az 1879. évi XL. t.-czikk 86. §-a alapján 1 napi elzárás helyett 5 frt és még 10 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 1 és 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasz-