Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

taló és felmentő ítélet nem hozható; ugy tekintve, hogy az elsőbiróság ítélete indokolásában felsorolt terhelő adatokkal vádlottak terhére bizonyítva van, hogy sértettet nyilvános helyen, és pedig elsősorban K. István, utána pedig K. Istvánné külön-külön tettleg bántalmazták, s őt a földhöz vágták, sérelmet azonban nem okoztak, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett vádlottak cselekményét, annak kétségtelenül meggyalázó jellegére való tekintettel becsületsértés vétségévé kellett minősiteni. A királyi Curia fenti számú határozatával érintetlenül hagyta a királyi tábla Ítéletét. Azon cselekményben, hogy valaki nyilvános helyen valakit feltartóztat, megtámad, megmotoz és megver, nem nyilvános verekedés, hanem a személyes szabadság megsértésének ismérvei forognak fenn és elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 5560. sz. határozata. (Közöltetett az I. kötet 177. lapján.) A kbtk|75. §-a nemcsak az esetben alkalmazandó, midőn két vagy több személy kölcsönös bántalmazásáról; hanem akkor is, midőn tettleges bántalmazás által okozott botrány előidézéséről van"szó. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 170. sz. határozata: A vármegye alispánjának határozata, mely szerint az x—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet feloldásával G. A. t—i lakos ellen utczai verekedés miatt folyamatba tett kihágási ügyben való Ítélethozatalra magát illetéktelennek jelentette ki és ez által közte és a d —i kir. járásbíróság között illetékességi összeütközés konstatáltatott, felülvizsgáltatván, megsemmisíttetik és a vármegye alispánja érdemleges másodfokú Ítélet hozatalára utasittatik; mert az említett kir. járásbíróság 1893. évi október hó 9-én 1516. sz. a. hozott végzésében nem illetékességét szállította le, hanem kimondotta, hogy az ő hatáskörébe tartozó testi sértés vétségének jelenségeit fenforogni nem látja; továbbá, mert az idézett alispáni határozatnak azon indokolása, mely szerint jelen esetben a verekedés által elkövetett kihágás tényálladékát fenforogni azért nem látja, mert az kölcsönös tettleges bántalmazást tételez fél, ez esetben pedig csakis panaszos lett tettlegesen bántalmazva, meg nem állhat, mert a kbtk. 75. §-a akkor is alkalmazásba veendő, midőn nemcsak két vagy több személy kölcsönös tettleges bántalmazásáról, hanem tettleges bántalmazás által okozott közrend elleni cselekmény elkövetéséről, illetve botrány előidézéséről van szó. Az egy izbeni ütéssel elkövetett bántalmazás nem nyilvános verekedést, hanem becsületsértést képez és elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 1304. sz. határozata. (Közöltetett az I. kötet 178. lapján.)