Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 178 — esetén 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, megváltoztatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja es annak jogkövetkezményei alól felmentetik, egyúttal az elkobzott 1 frt ^5 kr rendeltetési czéljára kiadatni rendeltetik, mert a síremlékek költségeinek fedezésére szolgáló önkéntes adományok gyűjtése, mely miatt ez esetben az eljárás folyamatba tétetett, nem a szánalomkeltésre és az egyéni nyomor enyhítésére szolgálván, mint a kbtk. 66. §-ába ütköző engedélynélküli koldulás sem az erre szükséges engedélyhez nincs kötve, sem az utóbbira vonatkozó szakasz alapján nem büntethető. Valamely gyermek azon cselekménye, hogy többedmagával az utczán játszott, csavargást nem képez, s a gyermek atyja az 1879. évi XL. t.-cz. 64. §-a szerint minősülő kihágásban vétkesnek nem mondható ki. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 3903. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a borosjenői járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával 8. Mihály az 1879. évi XL. t.-cz. 64. §-a szerint minősülő kihágásban vétkesnek mondatott ki s ezért 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott Sz. M., az ellene emelt vád és következményei alól felmentetik; mert panaszlott 7—8 éves gyermekeinek azon cselekménye, hogy többedmagával az utczán játszott, csavargást nem képezvén, ez okból panaszlott, mint a gyermek atyja sem volt vétkesnek kimondható a terhére rótt kihágásban. Ha a koldulás czéljából szerkesztett és felhasznált hamis községi igazolvány oly jogsérelem előidézésére nem irányult, milyen a btk. 391. §-a értelmében a közokirathamisítás tényálladékához kívántatik, akkor ezen cselekmény csakis a kbtk. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágás tényálladékát állapitja meg. A m. kir. Curia 1884. évi 8929. sz. határozata. Ha a rendőrség kitiltott valakit saját hatáskörében és az illető visszatér, a kbtk. 70. §-ába ütköző kihágás megállapítandó még akkor is, ha a kitiltás nem helyes alapon történt volna, mert a biróság nincs jogosítva vizsgálni: vájjon a kitiltás helyes alapon történt-e vagy sem ?} A m. kir. Curia 1892. évi 10,086. sz. határozata: T. S. házaló f. évi szeptember 1-én az uj vásártéren többed magával pénzfelütőt játszott; midőn is mellette ült vádlott H. J., T. 8. észrevette, hogy vádlott kabátja jobb zsebébe nyúlkál, s kezét megfogva, abban 14 krt talált, mit Sz. J. is igazol, vallván azt is, hogy figyelemmel kisérvén vádlottat, látta, a mint többször nyúlt sértett zsebébe. Vádlott ekkor kérdőre vonatván, tagadta, hogy sértett fél pénzét elvette volna s a feltűrt nadrágjából kivett pénzét, állítólag sajátját, sértettnek visszaadta, hogy szabadulhasson. Sértett fél ezen pénzt megkapván, avval együtt hiányzó pénze 50 kr megkerült. Miután pedig vádlott ezen cselekménye abtkv 333. §-ába ütközik s tekintettel arra, hogy 1890. évben a budapesti kir. büntető