Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- ÍU iránt méltóztatott kérdést tenni, van szerencsém tisztelettel válaszolni nagyméltóságodnak, hogy a kihágási eljárást szabályozó 1880. évi 38,547. számú rendelet 5. §-ának a törvénykezés általános szabályaival megegyező rendelkezése szerint a vasárnap és ünnepnap a határidőbe csak akkor nem számitandók be, ha a határidőnek utolsó napja esnék vasárnapra vagy ünnepnapra. Kihágási ügyekben, ha a meghatalmazott kirendelése a hatóság tudomására jutott, a határozatok a meghatalmazottal közlendők. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1025 sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint a temesrékasi járás főszoígabirája által hozott elsőfokú határozat helybenhagyásával, B. N. és társai az ellenük vadászati kihágás miatt folyamatba tett ügyben hozott — másodfokú alispáni Ítélet ellen beadott felebbezésükkel elutasittattak, — az ezen határozat ellen fentnevezettek által Írásban beadott felebbezés, illetőleg igazolási kérelem következtében és hivatalból felülvizsgáltatván : az elsőfokú határozattal együtt megsemmisíttetik; mert a másodfokú Ítélet panaszlottakkal nem szabályszerűen közöltetett, amennyiben az «Eljárási Utasitás» 25. §-a értelmében azon esetben, ha meghatalmazott kirendelése a hatóság tudomására jutott, a határozatok meghatalmazottal közlendők, jelen esetben pedig az Ítélet csupán egy panaszlottal lett a kézbesítési iv tanúsága szerint közölve. Városi tiszti ügyésznek nincs joga a kihágási ügyekben hozott határozatok elleti hivatalból felebbezéssel élni. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 6598. sz. határozata: A H. A. kávéházbérlő ellen pinczérnőnek előleges bejelentés nélkül való felfogadás miatt folyamatba tett kihágási ügyre vonatkozó iratokat a városi tiszti ügyésznek a város főispánja által felterjesztett felebbezésének mellőzésével a vármegye alispánjának további eljárás végett megküldöm. Mert az eljárási szabályok 73. §-a szerint a közigazgatási hatóság által kihágás miatt folyamatban levő ügyben hozott határozatok ellen csak az felebbezhet, a ki magát jogaiban sértve érzi. Sértett azonban csak a vádló és vádlott lehet; e szerint a városi tiszti ügyésznek nincs joga a kihágási ügyekben hozott határozatok ellen hivatalból felebbezéssel élni. Ha a felebbezés, a benyújtási határidő után, postai késedelem miatt elkésve érkezik be a hatósághoz, az a felebbező félre nézve a felebbezési határidő elmulasztásával járó joghátrányokat nem vonja maga után. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3433. sz. határozata: A vármegye közigazgatási bizottságának másodfokú határozata, mely szerint a k—i járás főszoígabirája által hozott elsőfokú Ítélet ellen P. Gergely, M. András és T. Mihály által benyújtott felebbezés, mint elkésett, visszautasittatott, az első helyen nevezett által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, a nem felebbezőkre nézve érintetlenül hagyatik, felebbező P. Gergelyre vonatkozólag azonban feloldatik és őtet illetőleg az ügynek érdemleges másodfokú elbírálása elrendeltetik. Mert nevezett a bemutatott