Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 141 tett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldó részében indokaiból helybenhagyatik, módosító részében azonban megváltoztattatok és panaszló M. J. kártérítési keresetével polgári perre utasittatik; mert a büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmentett fél kártérítésben sem marasztalható el. Kihágási Ítéletben csakis azon kártérítési követelések dönthetők el, melyek a kihágásból származnak. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 1054. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Ördög Gergely a Tóth András, Sztankó István és Pázmán János ellen az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-ában körülirt vadászati kihágás miatt emelt panaszával, valamint Tóth András által történt agyonlövetése által okozott 20 frtnyi kártérítés iránti keresetével elutasittatott, panaszló által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : vadászati kihágás iránt tett panaszra vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik, kártérítésre vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik s panaszló Ördög Gergely kártérítés iránti követelésével a polgári peruira utasittatik; mert az elj. szab. 4. §-a értelmében csak azon (50 frtot meg nem haladó) kártérítési követelések dönthetők el a feljelentés folytán hozott ítéletben, melyek a kihágásból származnak. Jelen kártérítési követelés a panasz"tárgyává tett vadászati kihágásból nem folyik; de megbüntető ítélet nem is hozatott, minélfogva tehát a kártérítési követelés felett érdemben intézkedni: a követelést elutasítani, az eljárt hatóságoknak jogukban nem állott. Kihágási ügyben, habár a panaszlott elmarasztaltatott is, kártérítés meg nem állapitható, ha ez iránt sem a vadászatjogtulajdonos az eljárás során igényt nem emelt sem annak érvényesítésére feljelentő megbízottját külön meg nem bizta. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 4530. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a karánsebesi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, J. M., A. N., S. 0., A. Sz., Sz. P., T. J. és Sz. J. idegen területen engedély nélkül vadászat által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 30—30 frt pénzbüntetésben, — tilos időben való vadászat által elkövetett kihágás miatt pedig ugyanezen t.-cz. 29. §-a alapján 15 — 15 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 6—6 napi elzárásban, — továbbá S. A. kir. erdőigazgató, mint a vadászati jog bérlője részére egyetemleges 50 frt kártérítésben, feljelentő és a tanuk részére pedig 48 frt 48 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében mai asztaltattak el, elkobzott fegyvereik azonban visszaadatni rendeltettek, — az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva a következő módosításokkal hagyatik helyben: 1. a panaszlottakra kiszabott pénzbüntetések helyébe behajthatlanság esetén a 30 frt helyett 3 napi, a 15 frt helyett pedig 2 napi elzárás lép; 2. panaszlottak fegyverei elkoboztatni s az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában megjelölt czélokra értékesíttetni rendeltetnek; 3. az Ítéleteknek a kártérítési összeg megállapítására vonatkozó része azonban megsemmisíttetik, — mert a kérdéses terület vadászati