Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 137 a panaszlott által bár elkésetten beadott felebbezés elfogadandó és ehhez képest az ügy harmadfokú elbírálás alá veendő volt, mivel nem bizonyult be az, hogy az illető másodfokú Ítélet a panaszlottal, a szabályszerüleg előirt kitanitás mellett közöltetett volna; érdemben pedig a helyszíni szemle költsége, hozzávéve a feljelentő erdész által azon alkalomból és czimen felszámított 6 frtot is, törlendő s panaszlott annak megfizetési kötelezettsége alól felmentendő volt, mivel a panaszlott részbeni önbeismerése, a panaszos fél részéről bemutatott haszonbéri szerződés és a két hitelt érdemlő tanú egybehangzó határozott vallomása után, a helyszíni szemle megtartása szükséges nem is volt. A kártérítés a 31. §. mellőzésével azért volt a 34. §. alapján megítélendő, mert a vadállományban okozott károk megtérítéséről az utóbbi szakasz intézkedik, mig a 31. §. a tiltott időben lőtt hasznos vadak után fizetendő pénzbüntetések összegét határozza meg. A kihágási eljárás folyamán részletesen fel nem sorolt költségek az ítéletben meg nem állapithatók. A m. kir. belügyminiszter 1880. évi 4617. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint N. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet feloldásával M. Gy. gazdatiszt, az ellene R. F. állami állatorvos szóbeli megsértése miatt emelt s az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-ába ütköző kihágás vádja és következményei alól felmentetett, ugy a panaszos, mint a panaszlott által a költségeket, illetőleg közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva helybenhagyatik, azzal a kijelentéssel, hogy panaszlott M. G3". részére eljárási költségek azért nem állapíttathattak meg, mert azok az eljárás folyamán részletesen felsorolva nem lettek. A közigazgatásilag letartóztatott egyének élelmezési költségei behajthatlanságuk esetén, külön fedezet hiányában, a vármegyei házipénztárt terhelik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 4545. sz. határozata: Kihágásokért elzárásra elitéltek élelmezési költségeinek — ha az elitéltek magukat élelmezni nem képesek — ki által vagy mely pénztár vagy alapból leendő megtérítése tárgyában a vármegye alispánjának felterjesztése folytán értesítem a vármegye közönségét, hogy a közigazgatásilag letartóztatott egyének élelmezési költségei, behajthatlanságuk esetén külön fedezet hiányában a vármegyei házipénztárt terhelik: ennélfogva az alispáni felterjesztésben felemiitett 30 napi rabtartási költség is «az előre nem látott» kiadások rovata alatt a házipénztár terhére kell, hogy kifizettessék és elszámoltassák. Kihágási ügyekben a szolgabirói hivatal székhelyén eszközölt rendőri vizsgálatért sem a birói kiküldöttet, sem pedig a községi elöljárókat dijazás meg nem illeti. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 22. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a zs—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával K. K. korcsmáros, hitelesítéssel el nem látott űrmértékek használása miatt, az 1879. évi