Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 129 — Kihágási ítéletben másnak tulajdonát képező tárgy, mint bűnjelnek elkobzása, az esetben mondható ki, ha ínnak birtoklása, használása vagy terjesztése tilos. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 1350. sz. határozata : Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint az X. kapitány által hozott elsőfokú Ítélet kiigazításával Sch. J. betűszedő, engedély nélküli kintoinázás által elkövetett és az 1884. 239. számú szabályrendelet 1. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon szabályrendelet 10. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 2 napi elzárásban, tovább;! az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, az általa használt s tulajdonát nem képező kintorna pedig elkoboztatni és elárvereztetni rendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, vétkesség és a büntetés mérve tekintetében indokainál fogva helybenhagyatik, az elkobzott és elárvereztetni rendelt kintorna azonban, tekintettel arra, hogy az másnak tulajdonát képezi, annak birtoklása, használása vagy terjesztése pedig tiltva nincs, a btkv. 61. §-a értelmében igazolt tulajdonosának visszaadatni rendeltetik. Engedély nélküli építkezés és utfoglalás czimén indított kihágási eljárásban az elfoglalt ut helyreállítása iránti rendelkezés, nem a kihágási ügy érdemében hozott Ítélet keretéb% hanem külön eljárás alá tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1892.*évi 3442. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a k—i járás •szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával K. Antal engedély nélkül építkezés és utfoglalás miatt, a vonatkozó vármegyei szabályrendelet 24. és 56. §-ai alapján 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztal tátott el, végül köteleztetett a nehezményezett kőkerítés lebontására és a kijelölt határig való visszahelyezésére, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, kihágásügyi részében az 1890. évi 2608. elnöki számú itteni körrendelet és az azzal kiadott utasitás értelmében érintetlenül hagyatik, a kőkerítés lebontására és visszahelyezésére vonatkozó részében azonban megsemmisíttetik, mert az ez iránti rendelkezés és intézkedés nem a kihágási ügy értelmében hozott Ítélet keretébe, hanem külön eljárásra tartozik. A kihágási bíróságok által az elkobzást megállapító mellékbüntetés csak akkor alkalmazandó, ha a tárgyak nem olyanok, melyeknek a tettes birtokában való hagyása által a közbiztonság, közegészség vagy közszemérem veszélyeztetnék. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 4698. sz. határozata: Budapest főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a ker. kapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával S. Márkusné gyümölcsárusnő kosaraival a járda elfoglalása miatt a köztisztasági szabályrendelet 12. §-ához képest az 1879. évi XL. t.-cz. 119. §-a alapján 5 forint pénzbüntetés megfizetésében, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, a lefoglalt gyümölcs elkoboztatni és az 1878. évi V. t.-cz. 61. §-a és a kbt 12. §-a alapján értékesíttetni rendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokaiból azzal a módosítással hagyatik