Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 106 — bott birság iránt rendelkező rész érintetlenül hagyatván. M. J.. K. M. és L. M. által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: kihágási részében indokainál fogva helybenhagyatik, rendbirságoló részében megsemmisíttetik, mert kihágási ügyekkel más természetű közigazgatási ügyek együttesen nem tárgyalhatók. Ugyanazon személy ellen irányuló külön természetű és egymással semmi összefüggésben nem álló kihágási ügyek együttesen nem tárgyalhatók. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1760. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az alsó-j—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet részbeni megváltoztatásával L. H. épületeinek lebontására — közegészségi és tüzrendőri szempontból — köteleztetett, s egyszersmind azon kihágás miatt, hogy udvarában hatósági tilalom ellenére nagyobb mennyiségű trágyát összegyűlni engedett, az '1879. évi XL. t.-cz. 125. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztalhatott, ellenben L. S. az 1879. évi XL. t.-cz. 104. §. 2. pontja alapján elsőfokulag terhére rótt kihágás vádja s következményei alól felmentetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán kihágási részében felülvizsgáltatván: ezen részében, tekintettel arra. hogy külön természetű (mint kihágási és közrendészeti), továbbá egymással semmi összefüggésben nem álló kihágási ügyek együttesen nem tárgyalhatók, jelen másodfokú ítélet az elsőfokú Ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik s a kihágásokra nézve külön az illetékes hatóságok által foganatosítandó eljárás elrendeltetik; mig az ügy közrendészeti (épületlebontás iránti rendelkező) része törvényszerű fokozatos intézkedés végett a közigazgatási bizottsághoz utaltatik. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben a vádlott bármely indokból személyes megjelenésre idézhető. A személyesen megjelent vádlott tartozik a hozzá intézett kérdésekre válaszolni és ezt képviselője sem közbeszólásaival, sem a vádlottnak eltávolitásával megakadályozni jogositva nincsen, mig ellenben a ieleket személyesen kihallgatni akaró birói közeg emiitett törvényes jogát érvényesitheti. Ezzel az eljáró hivatalos közeg az ügyvédi képviselet jogkörét lényegileg meg nem sérti; ha azonban a felek és képviselőik iránt tartozó higgadtság és tisztesség korlátain tul megy, ezért csak fegyelmi uton vonható és vonandó felelősségre. A m. kir. Curia 1890. évi 5005. sz. határozata: Dr. P. D. ügyvéd hivatali hatalommal való visszaélés és becsületsértés vétsége miatt a szegedi kir. törvényszék előtt panaszt tett G. E. városi osztályjegyző ellen, azt hozván fel vádképen, hogy G. hivatala gyakorlatában őt, mint a felek képviselőjét becsületsértő kifejezésekkel illette és ügyvédi jogának megvonásával, tettleges erőszak alkalmazása mellett, a hivatali helyiség elhagyására kényszeritette, G. E. pedig viszonvádat emelt azért, mert dr. P. ügyvéd őt hivatalos eljárása közben szintén meggyalázó szavakkal illette és hivatali tekintélyét a felek előtt lealázta. Az erre "megindított vizsgálat következő tényállást derített ki: G. E. városi osztályjegyző, a kinek hivatali teendőihez tartozott az összes iparügyek ellátása" és a ki a fenforgó esetben hivatali főnökétől a városi főkapitánytól erre nézve még külön megbízást is