Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 101 — nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el s ezenfelül a hajtástól 2 évi időtartamra eltiltatott, az elmarasztalt által közbetett főlebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva helybenhagyatik. Az elsőfokú Ítélet bevezetésében foglalt azon kijelentés azonban, hogy az eljárt rendőrkapitány a város nevében itélt, töröltetik. Kihágási ügyekbei elsőfokulag törvény szerint nem a szolgabírói hivatal, hanem a főszolgabíró bíráskodik s igy a határozatok ennek megfelelően szövegezendők. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3521. sz. határozata: A vármegye alispánjának II. fokú végzése szerint a k—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú végzés helybenhagyásával M. K. az ellene mezőrendőri kihágás miatt folyamatba tett ügyben a tárgyalásra való meg nem jelenésének igazolása iránti kérelmével elutasittatott, Ezen végzést a nevezett Írásbeli felebbezése folytán felülvizsgálván, tekintve, hogy kihágási ügyekben vádlottnak a tárgyalásra való meg nem jelenése esetén az eljárási- szabályok 58. §-a értelmében csak akkor hozható érdemleges Ítélet, ha a vádlott kellően, vagyis az emiitett szabályok 56. §-ának utolsó bekezdésében foglalt figyelmeztetés mellett idéztetnek meg; minthogy pedig ezen körülmény megtörténte az iratok által nem igazoltatik, ez okból mindkét alsóbbfoku végzés feloldása és az elsőfokú makacssági Ítélet megsemmisítése mellett uj szabályszerű tárgyalás és uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Miről a vármegye közönsége azzal értesíttetik, hogy figyelmeztesse a másodfoku hatóságot, hogy kihágási ügyekben elsőfokban törvény szerint nem a szolgabírói hivatal, hanem a főszolgabíró bíráskodván, hozandó határozatait ennek megfelelően szövegezze. Ha kihágási ügyben nem a törvény szerint hivatott hatósági közeg, hanem valamely közgyűlési határozattal feljogositott más tisztviselő itél, a jegyzőkönyvben megbízatása, szabatosan megjelölendő. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 5736. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfoku Ítélete, mely szerint az N. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával X. Y. czipészmester, az ember testi épségére veszélyes tulajdonságú kutyájára a szükséges óvintézkedések alkalmazásának elmulasztása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 122. §-a alapján — ezen törvény 21. §-ának alkalmazásával 1 napi elzárást helyettesítő 5 és még 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : tekintettel arra, hogy az eddigiekkel az, miszerint vádlott kutyája az ember testi épségére veszélyes tulajdonságu-e és ha igen, vádlott a szükséges óvintézkedések alkalmazását elmulasztotta-e, ki nem derittetett, az Elj. szab. 58. §-a értelmében pedig a kellő idézés daczára meg nem jelent vádlott ellen a távollétében megtartott tárgyaláson kiderített tények és felhozott bizonyítékok alapján hozandó Ítélet, az eddigi eljárás megsemmisíttetik s a tényállás felderítése végett uj szabályszerű tárgyalás és uj elsőfokú ítélet hozatala rendeltetik el. Egyszersmind megjegyeztetik, hogy a mennyiben elsőfokban nem a törvény (1880. évi XXXVII. t.-cz. 42. §) értei-