Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 74 — szabályozási köztörvényhatósági és községi adók behajtására nézve is az egyenes államadók behajtása iránti határozmányok irányadók, a nélkül, hogy ezek is állami egyenes adók lennének. A választói törvény szerint meghatalmazott által is felszólalhatni. 1886. évi 29. sz. határozat. A központi választmány félebbezett határozata megváltoztattatik és T. Ferencz badapesti II. ker. fögymn. rendes tanár az 1874. XXXIII. t.-cz. 9. §-a alapján a budapesti I. ker. választók névjegyzéke felvétetni rendeltetik. Mert az id. vál. törv. 44. §-a nem zár el senkit attól, hogy saját személyét illetőleg meghatalmazott által is felszólalhasson és habár L. János meghatalmazást a felszólaláshoz nem csatolt is, pótolja ezt megengedett uj bizonyítékkép maga a felebbező által sajátkezüleg aláirt felebbezvén}*, melyből kitűnik, hogy a nevezett L. János a felszólalásra felebbező T. Ferencz részéről felhatalmazva volt. Ha az eredeti adókönyvecskében túlfizetés fordul elő, akkor azon évről adóhátralék fenn nem foroghat. 1886. évi 470. sz. határozat. A (debreczenvárosi) központi választmány határozata megváltoztattatik és T. Mihály felvétetni rendeltetik, mert jóllehet, a hivatott hiteles adókönyvecske szerint T. Mihály 18 írt 27 kr. államadó tartozásban maradt, a központi választmány félebbezett végzésének tartalma szerint ugyanezen adózó részére az eredeti adókönyvben 27 frt 48 kr. túlfizetés gyanánt jeleztetik s ez össseg az adókönyv hiteles másolatában törölve nincs, mert ily körülmény közt, midőn tényleg teljesített fizetés az adókirovásnál magasabb, adóhátralék fenn nem forog. 1886. évi 251. sz. határozat. A nem választó által mások nevében tett felszólalás a meghatalmazás hiányában is elfogadandó, ha a felebbezés az érdekeltek által sajátkezű aláirással pótolva van. Ha valakinek választási jogosultsága azon alapon támadtatik meg, hogy csőd alatt áll s a felszólalásban a hivatalos lap azon számára is hivatkozás van, melyben a csődhirdetmény közzététetett, akkor a központi választmánynak hivatalból kötelessége a szükséges adatokat begyűjteni. 1886. évi 458. sz. határozat. Tekintve, hogy az M. Mátyás és S. Lázár felvétele elleni felszólalásban foglalt azon kifogás, miként köztudomású dolog, hogy nevezettek ellen a csőd elrendeltetett, a felebbezésben később még azzal egészíttetett ki, hogy abban a hivatalos lap azon számaira is történik hivatkozás, melyekben a csődhirdetmény közzététetett, tekintve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 33. és 41. §-ai alapján a központi választmány kötelessége ily esetben a szükséges adatokat begyűjteni, pótlásokat tenni s ezen mulasztást nem