Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 72 — tott hivatalnoka a budapesti ügyvédi karaarának s mint olyan ama jövedelem után van és volt az előző évben is hátralék nélkül befizetett állami adóval megróva. Ha valamely választó nem rendes lakása helyén, hanem birtoka vagy gyár és ipartelepe helyén kívánja magát a választói névjegyzékbe felvétetni, akkor ezen kívánságát az összeíró küldöttség előtt szóval vagy írásban kell kijelenteni. 1886. évi 11. sz. határozat. Habár a választói törvény 38. §-a megengedi, hogy valamely választó, az ebben érintett feltételek mellett kivételesen nem rendes lakhelyén, hanem birtoka vagy gyár és ipartelepe után, ha választói jogosultságát erre alapítja — ott vétessék fel a választók névjegyzékébe, hol ingatlan birtoka, vagy ipartelepe fekszik, ezen eltérés azonban csak az illetőnek mindenkor kifejezett kívánsága folytán történhetvén, a dolog természete, de az eddigi törvényes gyakorlat szerint is megkívántatik, hogy ezen kívánság az összeíró küldöttség előtt szóval vagy Írásban kijelentessék. A gyári üzletnek politikai és közigazgatási okokból engedélyezett adómentessége a választói jogvesztést maga után nem vonja. 1886. évi 363. sz. határozat. Tekintve, hogy K. Frigyes az elutasító határozat indokolása szerint I. osztályú 29 frt adót fizetett, azonkívül gyáros és több segéddel dolgozik; tekintve, hogy ezen indokolás valóságát felszólaló sem vonja kétségbe, hanem azt állítja, hogy a cselédek és segédek után fizetett adó választói jogot nem ad; tekintve azonban, hogy nem a cselédek után. hanem a cselédek helyett fizetett adó veendő oly adónak, melynek fizetetten hátraléka az 1875: VI. t.-cz. 1. §-a joghátrányát nem vonja maga után, és tekintve, hogy gyári üzletnek politikai és közigazgatási okokból engedélyezett adó-mentessége a választói jogvesztést maga után nem vonhatja a városi központi választmány határozata helybehagyatik. 1886. évi 381. sz. határozat, Ha valaki állami adóját akarta ^lefizetni, de a fizetés alkalmával a befizetett összeg egy része a közmunka és más községi tartozás fejében könyveltetett el, a kir curiai biróság által e körülmény figyelembe nem vehető, mert a bíróság előtt a választói jogosultság megbirálására az adókönyvecske ^szolgál alapul, ezúton pedig a helytelen könyvelés nem orvosolható. 1886. évi 608. sz. határozat. Az 1879. évi L. t.rcz. 48. §. 2. bekezdése szerint mindazok, a kik a törvény életbeléptetését megelőző öt év előtt a magyar korona országai területén laktak és az adózók lajstromába felvéve voltak, a törvénynek 6., illetőleg 13. 16. §-aiban foglalt rendelkezés alá nem esnek és sem honosítási okiratot szerezni, sem honpolgári esküt vagy fogadalmat tenni nem tartoznak s igy a választók névjegyzékébe felveendők.