Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 67 — Mert a felebbező fél által felmutatott adókönyvecske 1884. évről adóhátralékot ki nem mutat s abba a föladó csak tizenkét krajczárral van kitéve. Jóllehet tehát az adókönyvi kivonat nagyobb földadót és hátralékot tüntet ki, ezt még sem lehet alapul elfogadni arra, hogy az 1874. : XXXIII. t.-cz. 12. §-ának 5. pontja alkalmaztassék, minthogy az adókönyvecske ellenében nincs bizonyítva az. hogy a főkönyvi kivonatban kitüntetett földadó a felebbező félre oly időben vettetett ki, hogy ő azt 1885 ápril 15-ig lefizethette; a kinemvetett adó nem fizetése miatt pedig őt választói jogától megfosztani nem lehet. A központi választmány tagjai által a választói jogosultságra vonatkozó törvények értelmezése iránt intézett kérdésekre válaszolni a kir. curiai biróság hatásköréhez nem tartozik. 1885. évi 2. sz. határozat. Bereczk város központi választmányának 1885 jun. 19-én 1264. sz. a, hozott azon határozata ellen, mely szerint mindazok, kik az 1872. évi választók lajstromába bevezetve voltak, kivétel nélkül régi jogon mostani összeíráskor is a választók névjegyzékébe felveendők, a fentemiitett központi választmány elnökének a kir. Curiához intézett felfolyamodása visszautasíttatott. Mert a központi választmány tagjai által a törvények értelmezése iránt intézett kérdésekre válaszolni a curiai biróság hatásköréhez nem tartozik. A választók névjegyzékébe jogos alap nélkül bevezetettek kitörlése, avagy választói jogosultsággal biró egyéneknek a névjegyzékbőli kihagyása miatti jogorvoslat mily módoni érvényesítését a választási törvény világosan előszabja. Végre a folyamodást azért is vissza kellett utasítani, mert azok, kik a választók névjegyzékébe jogosulatlanul lennének felvéve, avagy kik azon választói joggal birók közt. a kik a névjegyzékből helytelenül lettek kihagyva, névszerint megnevezve nincsenek és igy a felfolyamodás végrehajtható határozat hozatalára alapul sem szolgálhat. A rajztanár, ha a törvényhatóság nevezte is ki. mégis hivatása minőségét tekintve nem a közigazgatási teendőkkel megbizott törvényhatósági tisztviselők osztályához tartozik, hanem mint tanítással foglalkozó személy az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 9. §-a alapján bir választási joggal. 1885. évi 3. sz. határozat. H.-M.-Vásárhely sz. kir. város központi választmányának azon határozata, melylyel K. Gyula rajztanár felszólalását elutasította, megváltoztatik s K. Gyula a választók sorába felvétetni rendeltetik. Mert a megtámadott határozat szerint is, a felszólaló fél mint 600 frt évi fizetéssel biró rajztanár az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-ához képest választói jogosultsággal bir, a törvénynek az elutasítás indokául felhozott 8. §-a pedig csak a törvény 6. és 7. §-aiban elősorolt esetekben alkalmazható. A fölterjesztett jelentésben felhozott azon érvelés, hogy a felebbező fél a törvénynek nem 9., hanem 7. §-a szerint bir választói jogosultsággal, törvényes alappal nem bír,, mert habár a törvényhatóság nevezte is ki a felebbezőt jelen állására, ő mégis, hivatása minőségét tekintve, nem a közigazgatási teendőkkel megbizott törvényhatósági tisztviselők osztályához tartozik, hanem mint tanítással foglalkozó személy a 9. §. alapján bir választói joggal. 5*