Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 48 — 44. §-a világosan azt rendelvén, hogy a névsor elleni felszólalások Írásban adassanak be, — ezen intézkedés szóbeli etóterjesztések által már azért sem pótolható — mert az idézett törvény 45. §-a szerint — a beadott felszólalásokat mindenki megtekintheti, és azokra minden a 44. §. értelmében jogosult észrevételeit benyújthatja; — a választóknak ezen észrevételezési jogosultsága azonban meghiusittatnék, ha a névjegyzékek elleni felszólalások megtétele nemcsak Írásban, de szóval is megtörténhetnék s elfogadtatnék. A kereskedői czég beltagjai, ha ebbeli minőségüket felebbezésük mellett czégbejegyzéssel igazolják, a választók névjegyzékébe felveendők. 1877. évi 194. sz. határozat. N. és L. budapesti kereskedők az V. kerületi választók névjegyzékébe leendő felvételük iránti felszólalásukkal a budapesti főváros központi választmánya által 1877. évi november 12-én 82. sz. a. hozott határozattal azért lettek elutasítva, mivel az 1875. évi VI. t.-cz. 5. és az 1874. XXXIII. t.-cz. 46. §. értelmében nem igazolták, hogy ők N. és L. czég beltagjai. Ezen határozat ellen felszólamlók törvényes időben felebbezést adtak be, melyben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek 1876. évi ápril 27-én 44,315. sz. a. hozott czégjegyzési végzését a czégjegyzési ivvel együtt bemutatták; mely szerint felszólamlók egyenként a N. és L. közkereseti tagság beltagjai; továbbá beterjesztették •/• alatt az adókönyvet, mely szerint üzleti keresetük után ketten 5 frt államadót a törvényben megállapított időpont letelte előtt lefizették. Ennek folytán a m. kir. Curia következő határozatot hozott: Tekintve, hogy felebbező felek azt, miszerint ők a N. és L. czégnek beltagjai legyenek a felebbezésbez csatolt s az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 50. §-a szerint figyelembe vehető czégbejegyzéssel igazolták, más ok pedig ellenök fel nem hozatott: a megtámadott határozat megváltoztatattik, s N. Gusztáv és L. Lipót az V. kerületi választók névjegyzékébe felvétetni rendeltetik. A ki habár két házban házadó alá eső 3 lakrésznek tulajdonosa, a választási jog gyakorlatára is teljesen feljogositottnak tekintendő. 1877. 156. sz. határozat. B . . . Mihály háztulajdonos a választók névjegyzékébe leendő felvétele iránti felszólalásával Újvidék sz. kir. város központi választmánya által f. évi szeptember 3-án 14. sz. alatt kelt határozatával azon okból lett elutasítva; mert választási joggal csak az bir, akinek egy házában legalább 3 lakrész foglaltatik, felszólandó egyik házában pedig nem foglaltatik 3 lakrész. A m. kir. Curia következőleg határozott: A központi választmány határozatának megváltoztatásával B . . . Mihály a választói névjegyzékbe felvétetni rendeltetik; mert habár két házban, de mégis az 1876. évi XXXIII. t.-czikk 3. §-a a) pontja szerint megkívántató házadó alá eső 3 lakrésznek birtokosa, és ennélfogva választó e jog gyakorlatára teljesen jogosított,