Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 89 — felszólalások benyújtására kitűzött határidőt nevezett község előjárósága aképen hirdette ki, hogy a felszólalások f. é. áprilhó 21-ig benyújthatók, tekintve, hogy felebbezők, kikre nézve a közvetlen felettes elöljáróság hirdetménye irányadó, felszólalásukat ezen határidőn belől benyújtották; tekintve végre, hogy az elöljáróság azon beismert elnézése, melynél fogva hosszabb felszólalási határidőt tett közzé, mint melyet a központi választmány törvény alapján kitűzött, felszólalók hátrányára nem szolgálhat; a neheztelt határozatok feloldása mellett utasittatik a központi választmány, hogy fentnevezett egyének felszólalásait mint törvényes időben beadottakul tekintendőket érdemileg intézze el. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 41-ik §-ához képest a központi választmánynak feladata lévén az összeiró küldöttségek által készitett névjegyzéket vizsgálat alá venni,— jogában áll a mennyiben oly egyének vétettek fel, kik választói joggal törvény szerint nem birnak, azokat hivatalból is kitörülni. 1875. évi 173. sz. hátározat. Tekintve, hogy az 1874: XXXIII. t.-cz. 41. §-ához képest a központi választmánynak feladata, az összeiró küldöttségek által készitett névjegyzékeket vizsgálat alá venni; tekintve, hogy a központi választmánynak a törvény által szabályozott ezen hatáskörből folyó joga és kötelessége a rendelkezésére álló adatok alapján az összeállitott névjegyzékeket felülbirálni, s a mennyiben oly egyének vétettek volna fel, kik választói joggal törvény szerint nem birnak, azokat hivatalból is kitörölni; tekintve végre, hogy a törvény 9-ik §-án alapuló választói jogosultságát felebbező jelenleg sem bizonyitotta; a központi választmánynak felhivott keletű és számú határozata belybenhagyatik. Az 1874:33. t.-cz. 3. §. a) pontja által a választói jog megállapítására megkivánt házadó alá eső három lakrész létezőnek csak akkor tekinthető, ha az illető háztulajdonos három lakrész utáni házadóval valósággal megróva van, vagy pedig egészben vagy részben adómentességet élvez. 1875. évi 212. sz. határozat. A központi választmánynak felhivott keletű és számú határozata helybenhagyatik; mert az 1874: XXXIII. t ez. 3. §. b) pontja által a választói jog megalapítására megkívánt házadó alá eső három lakrész létezőnek csak akkor tekinthető, ha az illető háztulajdonos három lakrész utáni házadóval valósággal megróva van. vagy pedig egészben vagy részben adómentességet élvez. A választói jog személyes jog gyakorlata lévén, egy testület valamely közege által választói jogot nem gyakorolhat. 1875. évi 215. sz. határozat. A központi választmánynak felhivott keletű és számú határozata helybenhagy atik : mert az 1874: XXXIII. t.-cz. 2. §-a azoknak, kik a korábbi összeirások alkalmával régi jogosultság alapján a választók közé felvétettek, csak saját